Ha sikerül a Fidesz

terve, a családi vállalkozások minden eddiginél kiszolgáltatottabbak lesznek az agrároligarchákkal szemben – mondta Ángyán József. Magyarország „délamerikanizálódik”.
„A mai, úgynevezett »nemzeti tőkésosztály« kilencven százaléka egyszerű tolvajokból áll” – mondja Ángyán József, aki szerint, ha a kormánynak sikerül áttolnia a parlamenten az új, integrált termelésszervezési rendszerre vonatkozó kétharmados törvényt, akkor azzal lényegében az agrároligarchák vazallusává teszi a valódi családi gazdaságokat. A jogszabály végeredményében azt a célt szolgálja, hogy „az egész szektort a legnagyobb agrároligarchák, a Csányik és Mészárosok kezére játsszák át”. A második Orbán-kormányban 20 hónapon át a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős, volt államtitkára a Budapest Beaconnak adott interjújában beszélt arról is, miként jutott el odáig, hogy elfogadta az államtitkári pozíciót, és miért távozott onnan.
Alig fél évvel a 2010-es választások előtt nem volt kérdés, hogy a Fidesz fogja megnyerni a választásokat. dr. Ángyán József szerint Orbán Viktor addigra meggyőzte a jogász végzettségű Fazekas Sándort, hogy vállalja el kormányában a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetését.
Az új kormánynak a mezőgazdasággal addig komolyabb kapcsolatba nem került, vidéki polgármester, jogászminiszter mellé kellett azonban egy olyan személy, mint Ángyán, az elismert mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakember, egyetemi tanár, a 2005-ös nagy gazdademonstráció egyik vezéralakja, aki legitimációt tud biztosítani a Fidesz mezőgazdasági politikájának. Ángyán számára pedig ez az elméleti munka után elképzelései gyakorlati megvalósításának vissza nem térő lehetőségét kínálta.
A vidéki Magyarország évtizedek óta szenvedte meg a szovjet mintájú kolhozrendszert, majd az azt követő piacgazdasági és globalizációs átalakulást. A 40 év termelőszövetkezeti időszak után a még gyenge családi gazdaságok megerősödéséhez aktív állami szerepvállalásra lett volna szükség, ám ehelyett egyre nehezebbé vált számukra a megélhetés. Ángyán több mint három évtizeden át kutatta és oktatta a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés stratégiáját és rendszereit, energiáit a szektor támogatására és pártfogására szánta. Különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a mezőgazdaságot ismét a vidéki Magyarország fő tartóoszlopává tegye.
2009 vége felé Fazekas Sándor egyre többször jelent meg olyan eseményeken, ahol országgyűlési képviselőtársa, Ángyán előadást illetve beszédet tartott a vidékfejlesztési irányelvekről. Ángyánnak az egyik ilyen mezőgazdaság politikai eseményen azt mondta: „a főnök” – így nevezik Fideszes körökben Orbánt – azzal a feladattal bízta meg, hogy állítson össze egy tervet a vidékfejlesztésre. Ezután megkérdezte Ángyánt, hogy tudna-e ebben neki segíteni. Ángyán – aki évtizedeken át foglalkozott a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének problémáival – természetesen igent mondott, és meghívta őt egyetemi intézetébe, melyet vezetésével húsz évvel korábban alapítottak. Egy teljes januári napot ezután kettesben a mezőgazdaság és vidékfejlesztés ismereteinek és irányelveinek áttekintésével töltöttek.
Nem adjuk a földünket! tüntetés 2015 aug. 17. Kossuth tér Dr. Ángyán József Ács Sándorné és Ertsey Attila
Nem adjuk a földünket! tüntetés 2015 aug. 17. Kossuth tér Dr. Ángyán József Ács Sándorné és Ertsey Attila
Egy hónappal később Fazekas elvitte Ángyánt Felcsútra, hogy találkozzon „a főnökkel”. Ott tudta meg Ángyán, hogy az új kormányban Fazekas lesz a vidékfejlesztési miniszter, Orbán pedig neki államtitkári pozíciót kínált, majd hárman átbeszélték, hogy mi lesz a Fidesz agrár- és vidékpolitikája a választások után.
„Amikor hárman leültünk Felcsúton, arról kezdtünk beszélgetni, hogy milyen változásokra van szükség a vidéki Magyarországon. Legnagyobb meglepetésemre Orbán elkezdett olyan dolgokról beszélni, amit én mondtam Fazekasnak, majd egyszer csak odafordult Fazekashoz és megkérte, mondja el nekem, hogy mi lesz a Fidesz vidékfejlesztési programja” – emlékezett vissza Ángyán.
„Fazekast is tesztelte” – elevenítette fel Ángyán. „Érdekes szituáció volt. Nekem úgy tűnt, hogy Fazekasnak át kellett mennie ezen a vizsgán a főnöke előtt azzal, hogy felmondja, amit tanult, úgy, hogy közben ott ült mellette az a személy is, aki tanította azt, és aki majd államtitkárként akár beosztottja is lehet” – mondta kuncogva Ángyán. „Orbánt láthatóan jól felkészítették. Tudta, hogy mely hívószavak keltik fel a figyelmem, és azokat – vitathatatlanul tehetsége van hozzá – emberi hangon és igen hihetően adta elő. Mindent elmondtak, amit hallani szerettem volna.”
Ángyán szerint mindhárman egyetértettek abban, hogy az államnak aktív szerepet kell vállalnia a családi gazdaságok megerősítésében és összefogásuk, szövetkezetekké – nem kolhozokká, hanem kooperációkká – alakulásuk támogatásában. Ezzel a modellel Ángyán szerint kiváló eredményeket értek el Nyugat-Európában, és ennek – a „Hangya” szövetkezetek révén – a két világháború között Magyarországon is nagy hagyománya volt.
„A nyugat-európai szövetkezeti, kooperációs modell megmutatta életképességét. Nézzük csak meg a svájci, német vagy osztrák családi gazdálkodók életkörülményeit. Működik a modell. A gazdák közös beszerzésre, feldolgozásra és/vagy értékesítésre létrehozott szövetkezete a teljes vertikum hasznát visszaosztja a családokhoz, így azok képesek 30, 60 vagy 100 hektár termőterületet művelő gazdaságaik hasznából jól megélni” – mondta Ángyán.
A szövetkezetek alulról történő felépítésével a termelők összeadhatják a terményüket és a forrásaikat is. Ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy közösen jobb eséllyel szálljanak versenybe a piacon. A gazdaszövetkezetek emellett megkönnyíthetik a termelők számára a feldolgozási folyamatok megszervezését, a szükséges gépek beszerzését, és a kedvezőbb finanszírozási feltételeket is.
„A közös tevékenység nyeresége nem áll meg magánál a szövetkezetnél, hanem visszafolyik azokhoz a családi vállalkozásokhoz, melyek létrehozták a szövetkezetet” – mondta Ángyán.
A kétórás megbeszélés azzal zárult, hogy a találkozó résztvevői megállapodtak Magyarország kis és közepes méretű családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő agrár- és vidékfejlesztési stratégiájában, Ángyánnak pedig Orbán felajánlott a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztját.
Ángyán József a választások előtt az utolsó pillanatig kivárt a válasszal. Egyfelől – bár ekkor már 4 éve országgyűlési képviselő volt – nem voltak politikai ambíciói, különösen nem olyan, hogy a kormányban szolgáljon. Másfelől viszont sosem bocsátotta volna meg magának, ha nemet mond egy olyan lehetőségre, ahol az egész élete alatt felhalmozott tudását alkalmazva megvalósíthatja mindazt, amit a 2005-ös nagy budapesti gazdademonstráció során a gazdálkodó családoknak megígért.  http://greenfo.hu/hirek/2017/07/01/a-mai-nemzeti-tokesosztaly-90–a-egyszeru-tolvajokbol-all