Európa legnagyobb kóser libavágóhídját nyitotta meg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Csongrád megyei Csengelén, amihez a kormány támogatást, az Eximbank meg hitelt adott. Az átadón kiderült, hogy Magyarország elkerülhetetlenül kóserlibamáj-nagyhatalom lesz, és hogy egy vágóhídban mennyi politika van a libákon és nagy gépeken kívül.
Elég sűrű napjai vannak mostanság Izrael askenázi főrabbijának, David Launak: szerda délelőtt még Budapesten mutatta be a Talmud új magyar fordítását, délután pedig már Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek mutogatta egy Csongrád megyei falu határában, hogy mitől is lesz kóser egy libavágóhíd. Előtte persze beszédet is mondott arról, hogy ez a bizonyos vágóhíd hogyan fejezheti ki két nép barátságát, és vezet el a világbékéhez.
Mindez Csengelén történt, ahol Magyarország második és Európa állítólag legnagyobb kóser libavágóhídját és húsfeldolgozó üzemét adta át a főrabbi és a miniszter mellett az izraeli nagykövet, a helyi polgármester, pár bankár és elég sok rabbi. Köztük Köves Slomó, akinek egyháza, a judaizmus ortodoxabb, haszid irányzatához húzó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, vagyis az EMIH alapítója és tulajdonosa ennek az új vágóhídnak és az azt üzemeltető cégnek, a Quality Poultry Kft.-nek.
A vágóhíd az állami Eximbank hiteléből és némi állami támogatással, a magyar kormány áldásával épült. A tervek szerint innen kerül majd hízott kóser libamáj a vallásos zsidó családok asztalára Izraeltől Kanadáig, kihasználva azt a versenyelőnyt, hogy nálunk még sem a libatömést, sem a kóser vágást nem sikerült betiltatnia senkinek. Mindez pedig Köves reményei szerint a zsidó élet reneszánszát hozza el Magyarországra, és persze szép profitot termel majd az egyházának is. index.hu