Világháborús „relikviákat” kereső kincsvadászok tucatjai járják a Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada északi lejtőjét, ahol a hegység egyetlen nagyobb méretű gleccsere található. A jégfolyam az első világháborúban súlyos hegyi harcok színtere volt.
A helyi médiumok beszámolói szerint a relikviavadászok szép számmal találnak egykori csajkákat, evőeszközöket, bakancsokat, dróthálódarabokat, bombákat, puskákat és szuronyokat, sőt előkerült egy kisebb, sziklába vájt erődítmény is a Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) és Veneto tartomány határán fekvő gleccseren.
A gleccser területe 100 év alatt 420 hektárról 214 hektárra csökkent, és ma minden korábbinál könnyebb rábukkanni a száz éve mintegy 3000 méteres magasságban harcoló katonák dolgaira, eszközeire. A csendőrök próbálják megakadályozni a fosztogatást, az újfajta „aranylázat”, de – főleg a létszámhiány miatt – kevés sikerrel.
Egy másik gleccseren, a Veneto tartomány nyugati részén emelkedő Presena-csúcson, 3000 méteres magasságban 2012-ben két tiroli császárvadász katona holttestét adta vissza az olvadó jég. 2004-ben egy 3640 méter magas alpesi gleccseren, az Ortles-Cevedale hegycsoporton három osztrák katona mumifikálódott teteme olvadt ki a jégből.
Az olvadó gleccserekből azonban nemcsak holttestek és tárgyak kerülnek elő, hanem sok újkori szemét is: eldobált palackok, italosdobozok, régi sífelvonópályák drótkötelének darabjai. Egy, a Marmolada-gleccser határait rögzítő 2002-es megállapodás alapján a szemét eltakarítása most Veneto tartományra hárul.