Bogdán László, Cserdi polgármestere
a Magyar Nemzetnek adott interjút. A roma származású településvezető beszélt a cigányság helyzetéről, megosztottságáról, Farkas Flórián dicstelen, káros tevékenységéről. Elmondta véleményét a Jobbik javaslatáról, amely iskolai végzettséghez kötné a szavazati jogot.
Bogdán szerint a cigány vezetők gyűlölik.
Legfőképpen az a körülbelül ötven országos cigány vezető,
„aki ebben a stadionban futballozik”,
és érdekelt a jelenlegi országos romapolitika fenntartásában. Úgy látja, hogy a jelenlegi roma politikusok között:
„nehéz olyat említeni, aki képes volna arra, hogy ne csak öngólt rúgjon a Nemzeti együttműködés rendszerének stadionjában”
Hangsúlyozta, ebben a Fidesz által életre hívott rendszerben lényegében nincs semmilyen lehetősége a cigányságnak:
„Farkas Flórián például napjainkban a cigányság megítélésében a legkártékonyabb személy. Ő viszont nem egyenlő a magyarországi cigánysággal. Számomra egyáltalán nem világos, hogyan gondolhatja bárki is azt a Fideszben, hogy Farkas Flórián képes lesz akár egy szavazatot is tisztességesen megszerezni.”
Saját szerepét abban látja:
„Én csak próbálok józan üzeneteket és célokat közvetíteni, hogy érezzék az emberek, van remény, és nincs minden veszve. Szerintem van esély rá, hogy a cigányság kérdése felülkerekedjen a jelenlegi kormány stadionokba zárt perspektíváján, és hogy van olyan fontos, mint a magyar futball.”
Később még úgy fogalmazott:
„Nem jó az a polgármester, akinek két csöcse van, és huszonnégy malacot tart rajta, mert nem tudja leszoktatni őket. Ilyen függő kapcsolatban nem változik a lakosok gondolkodása.”
Bogdán László úgy véli, hogy nem külön kellene beszélni a romákról, az országot nem megosztva kellene irányítani. A vezetés fenntartja a megosztottságot, a megkülönböztetés pedig folyamatos feszültséget szít.
Sajnálatosnak tartja, hogy a rendszerváltás óta eltelt 27 évben a cigányságról kialakult negatív kép lényegében nem változott:
„..nem volna szabad a megbélyegzéssel játszani, a többségi társadalom nem engedheti meg magának, hogy gyűlölködjön. A cigányság demográfiai mutatói, a kisebbség gyarapodása miatt sem volna szabad játszani, és illene számolni azzal, hogy talán nem mindig lesz kisebbség a cigányság.„
Bogdán László szerint a világ
Óriási felelőtlenség tartja azt gondolni, hogy kevesebb pénz jutott volna a cigányságra, ha itt vannak a bevándorlók vagy a menekültek. Cserdiben sem féltek a migránsoktól, néhányan voltak is nálunk:
„Az integráció ajtaja valójában már nagyon régóta zárva van. (…) Egy miniszterelnöknek nem feladata címkéket ragasztgatni sem a bevándorlókra, sem a menekültekre, sem a cigányokra. Úgy gondolom, amíg nem lesz az országban olyan vezetés, amely a cigányság kérdését nem problémaként kezeli, hanem feladatként, addig ez az ajtó zárva is marad.”
Elmondta, hogy ma Magyarországon egy reklámot sem lehet látni, amiben megjelennének a romák. Márpedig az embereket elsősorban például ezen a csatornán lehet bevonni a cigányságról való gondolkodásba:
„Magam elvállalnám azt is, hogy vécét pucoljak egy reklámban, csak történjen valami végre.”
Úgy látja, Cserdinek sem az a feladata, hogy paprikát termeljen, hanem azt kell bizonyítania, képes egy üzenetet küldeni a hazájának, hogy soha nem késő:
„..a legnagyobb sikeremnek egy dolgot tartok, hogy úgy tudtuk támogatni az embereket, hogy nem állítottuk sorba őket a faluban. Az pedig, hogy a gyerekek rendesen suliba járnak, a szülők egyéni felelőssége.”
A Jobbik javaslatáról igen határozott, markáns álláspontja van:
„..éppen a cigányoktól vonnák el a szavazati jogot. Ez nem a megoldás felé mutat. Én is szerethetem úgy a hazámat, mint Vona Gábor. Szeretném, hogy a „cigány” szó újra visszaadja azt a patinát, ami régen volt, ugyanakkor a szavazati jog elvonásával nem ebbe az irányba haladnánk. Én cigány származású magyar ember vagyok, és büszke vagyok mindkettőre. Nem azért, mert nyolc iskolám van, hanem mert dönthetek, és ezt nem vehetik el tőlem.”