… a luxembourgi fórum ugyanis egy román hitelper kapcsán a jövő héten lényegében arról határoz: tisztességtelen-e, hogy a bankok a devizahitel-szerződésekben egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatot? A kérdés a magyar kölcsönfelvevőket is érdekelheti: egyes becslések szerint annak idején ezermilliárdos kárt okozott az érintetteknek, hogy az árfolyamok változásából eredő terheket az adósok viselték.
Bár az Európai Bíróság csupán néhány napja hirdette ki a sok vitára alapot adó döntését a betelepítési kvóták ügyében, a luxembourgi székhelyű uniós testület hamarosan újabb, nagy horderejű ítéletet hozhat meg. A témakör ezúttal is több tagországot érinthet, ám most leginkább Kelet-Közép-Európa néhány államának viszonyait befolyásolhatja a verdikt. Az EU bíróságának ugyanis arról kell állást foglalnia: tisztességtelen-e, hogy a bankok a devizahitel-szerződésekben egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatot?
– A devizahitelek kapcsán jelenleg több ügy szerepel a bíróság napirendjén, érkeztek ilyen akták Magyarországról és Romániából is – mondta lapunk kérdésére a testület munkatársa. Lehóczki Balázs hozzátette: a bírák először a jövő héten, egy román perben hoznak ítéletet.
A bírósági szakember kérdésünkre felidézte a szóban forgó román jogvita főbb részleteit. Ezek szerint eredetileg amiatt kezdődött per, hogy a lejnek a svájci frankhoz viszonyított jelentős leértékelődése miatt előálló többletterheket az adott esetben egyedül a román adósnak kellett viselnie. Az Európai Bíróságnak így most lényegében arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázatot kizárólag a fogyasztókra hárító rendelkezése nem minősül-e tisztességtelen és ezért semmis feltételnek. Különösen akkor, ha emiatt felbillent a bankok és a fogyasztók közötti szerződéses egyensúly, mégpedig a fogyasztók, azaz a hiteladósok kárára.
Lehóczki Balázs ennek kapcsán felidézte, hogy az uniós fogyasztóvédelmi irányelv szerint a fogyasztói szerződés valamely feltétele akkor tisztességtelen, ha a passzus a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. A bíróság munkatársa hozzátette: egy magyar ügy szintén az árfolyamkockázat kérdését feszegeti. A két eset nagyon hasonlít egymáshoz, de a hazai kezdeményezésű luxembourgi eljárás még az elején tart. Lehóczki Balázs végül megjegyezte, hogy az uniós bíróság majdani határozatai akár nagy jelentőségűek is lehetnek, de a korábbi döntések alapján nemigen jósolható meg, milyen álláspontot képviselnek majd az EU bírái.
Az Európai Bíróság román perben hozott döntése Magyarországnak is iránymutató lehet
A luxembourgi döntés erősen befolyásolhatja a hazai joggyakorlatot is. – A magyar igazságszolgáltatás legfelső fóruma árgus szemekkel figyeli azokat a devizahitelpereket, amelyek a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság előtt folynak – erről korábban a Kúria elnöke beszélt a Magyar Időknek. Darák Péter a nyáron azt mondta: mihelyst valamelyik per lezárul, áttekintik az uniós ítéletet, s ha kell, a Kúria módosít a korábbi fontos hazai döntéseken. Az elnök hozzáfűzte, hogy a tisztességtelen szerződési pontok kapcsán az uniós szabályoknak nálunk is érvényesülniük kell, így a luxembourgi bíróság jogértelmezését a magyar igazságszolgáltatásnak is követnie szükséges. http://magyaridok.hu/gazdasag/megremeghetnek-regios-hitelugyek-2200423/