A nyár elején Czibere
Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár büszkén számolt be arról, hogy a szünidei gyermekétkeztetést tovább szélesíti a kormány. Idén 208 ezer hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerek részesülhet az iskolai szünetekben is napi egyszeri ingyenes étkezésben, ha ezt a szülők igénylik. A hátrányos helyzetű gyermekek szünidei étkeztetése 2016-tól az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik, e célra idén 6,67 milliárd forintot fordított a kormány. A probléma az, hogy a pénz nem mindig oda került, ahova kellene, sokszor nem ért el a mélyszegénység bugyraiba.
Kiss Anikó képzőművész, a Szociális Csomagküldő Mozgalom alapítója hetente többször is adományokkal járja az országot. A nyári étkeztetéssel kapcsolatban az egyik legelszomorítóbb tapasztalata egy Miskolc melletti településhez kötődik, ahol az önkormányzat a szociális étkezést nyomásgyakorlásra használta: így presszionálta a roma szülőket, hogy az integrált óvodából a nemrégiben nyitott telepi szegregált óvodába írassák át a gyerekeiket.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány életre hívója és igazgatója a berettyóújfalui kistérségben – az alapfokú művészeti oktatáson túl – számos szolgáltatással próbál segíteni a mélyszegénységben élő családoknak.
– Azt láttam a környékünkön, hogy azok a szülők, akik igényelték, megkapták a nyári étkezést. Sajnos azonban nehézséget okozott, hogy a szabadnapokon és hétvégenként az önkormányzat nem biztosította ezt a szolgáltatást. Több család is jelezte, hogy az ételek mennyiségével és minőségével is akadt probléma. A közeli településen szervezett Erzsébet-táborban láttuk, hogy ott mennyivel jobb minőségű ételeket ettek a gyerekek. Ínycsiklandó, gusztusos saláták, hamburgerek, gyümölcs, rizskoch. De az Erzsébet-táborba, legalábbis a mi környékünkről, nagyon kevés szegény gyerek jutott el. Nem is értem, miért kommunikálja a kormány azt, hogy ezt a tábort hátrányos helyzetű gyerekeknek szervezték – mondja L. Ritók Nóra. Azért hozzáteszi, hogy minden probléma ellenére a nyári étkezés sokkal inkább elért a rászorulókhoz, mint télen a szociális tűzifa.
Lázi István Benő emberi jogi aktivista alsózsolcai és sajókazai tapasztalatait osztja meg lapunkkal.
Alsózsolcán ezzel szemben két helyen osztottak ételt, így azt mindenki a hozzá közel eső intézményben tudta átvenni, ami embe– Sajókazán a cigányteleptől távol eső iskolába kellett bemenni az étkezésért. Szerencsétlen volt a helyszín kiválasztása, hiszen a több kilométeres távot nem minden szülő tudta legyalogolni, különösen a negyvenfokos kánikulában. Emberségesebb megoldás volt Alsózsolcán ahol két helyen osztottak ételt, így azt mindenki a hozzá közel eső intézményben tudta átvenni, ami emberségesebb megoldás volt – meséli. Az viszont átgondolatlanságról tanúskodott, hogy a becsomagolt ebédeket csak 12 és délután 2 között lehetett átvenni, ami a közmunkán lévő szülőknek lehetetlenné tette, hogy maguk hozzák el az ételt. Ahol nem volt az ételért küldhető nagyobb testvér, ott sokan ebéd nélkül maradtak.
– A nyári szünidő előtt sok szülő kapott olyan nyilatkozatot, amelynek kitöltésével kellett igényli a nyári étkezést. Csakhogy a szülők egy része nem tud kitölteni egy ilyen nyomtatványt. Ez már eleve akadályozta, hogy a legrászorultabbak megkapják az ételt. Nem értem, miért kell külön nyilatkozatokat bekérni ezektől a családoktól, hiszen a gyerekeik a tanév alatt eleve jogosultak az ingyenes étkezésre – mondja Sztojka Katalin, aki kalocsai tapasztalatairól beszél. Az emberi jogi aktivista szerint hétvégente hidegcsomagot, konzervet lehetett volna adni a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Fotó. Figyelem a képen nem egy jólakott ovodás látható