Németországban a harmadik
legerősebb politikai erő lett a jobboldali populista, muszlim- és bevándorlásellenes szólamokkal hódító Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. Ezzel Németország háború utáni történetében 1949 óta először először kerül radikális jobboldali párt az ország parlamentjébe. Ennek a ténynek a jelentőségét jól mutatja, hogy Angela Merkel első beszédében az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az AfD-hez elvándorolt szavazók visszacsábítását.
A pártot a Merkel eurómentő csomagjával elégedetlen egykori CDU-s politikusok, közgazdászok alapították 2013-ban. A gazdasági liberalizmust hirdető, a nemzeti valuta visszaállításáért kampányoló alakulat az akkori Bundestag-választásokon 4,6 százalékot ért el, így nem került be a parlamentbe. Az AfD mai karakterét 2015-ben nyerte el. Ekkor tűzte zászlajára a Németországban addig tabunak számító nemzeti irányvonalat, a muszlim- és bevándorlásellenességet, de gyanús oroszbarátság is jellemezte a pártot. Támogatottságuk a menekültválság idején emelkedett meg.
Szándékosan provokatív megnyilvánulásokkal szereztek támogatókat maguknak: egy tévévitában egyik vezetőjük egy német nemzeti lobogót tett ki, képviselőjük lövetett volna a határon áthaladó menekültekre, a szászországi Jens Maier a szerinte „Németországért egyedül kiálló” neonáci NPD-t méltatta, a 77 embert meggyilkoló Anders Behring Breivik tettét pedig azzal mentegette, hogy a norvég ámokfutó a bevándorlás miatti elkeseredésében lett tömeggyilkos. Berlini kampányukban a muszlimoktól rettegő meleg párral, az utcai molesztálástól rettegő német nővel, és a szociális segélyből élő marokkói dealerrel provokáltak.
http://index.hu/kulfold/2017/09/24/afd_alternativa_nemetorszagnak_nemetorszag_valasztas/