A magyar társadalom elöregedése
egyébként azt is jelenti, hogy egyre több lesz a nyugdíjas szavazó, így várhatóan a nyugdíjasok szavazataiért folytatott küzdelem is élesedni fog.
Összeomlik a nyugdíjrendszer?
Az Aegon biztosító becslése szerint 2016-ban a magyar népesség 18,28 százaléka volt nyugdíjas. 2041-re viszont már 28 százalék, 2060-ra 33 százalék lesz az időskorúak aránya. Farkas András nyugdíjszakértő pár hónapja arról beszélt egy konferencián, hogy nagyjából egymillió járulékfizető hiányzik a rendszerből, ami azt jelenti, hogy ha így megy tovább a folyamat, akkor
2030-ra csak 9 havi nyugdíjat termelnek majd meg az aktívan dolgozók.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy öregszik a társadalom és csökken a járulékfizetők száma, miközben egyre többen lesznek a nyugdíjasok, akkor az „óhatatlanul a nyugdíj csökkenésével fog járni” – olvasható a Napi.hu összefoglalójából. „A nettó helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének és az utolsó nettó fizetésnek az arányát jelző szám) jelenleg 66 százalékos. Azaz, ha valakinek az utolsó fizetése nettó 100 ezer forint volt, akkor az első nyugdíja 66 ezer forintos lesz. Ez a mutató 2041-re 30 százalékra zuhan” – írta a gazdasági portál.
A problémát súlyosbítja, hogy az előrejelzések szerint a jövőben is nőni fog a várható élettartam, vagyis az államnak nemcsak egyre több nyugdíjast kellene ellátnia, hanem egyre hosszabb ideig is. Az állam azonban láthatóan nem erre készül, hanem arra rendezkedik be, hogy az adófizetők törvényileg kötelezhetőek legyenek szüleik, nagyszüleik eltartására. Akár külföldön élnek, akár itthon. Ha ezt nem teszik meg, akkor akár a jövedelmük felét is elvonhatják. . Egy másik állami megoldás a nemrég létrehozott nyugdíjas szövetkezet, ami lehetőséget biztosít azoknak az időseknek, akik tudnak és még szeretnének is dolgozni. http://index.hu/belfold/2017/09/27/politikusok_es_nyugdijasok/