Hoppá. Miskolc-Diósgyőr Várfürdőjének újragondolását tűzte ki célul diplomamunkájában

Bevezető

Diósgyőri lakosként, egész gyerekkoromat a vár környékén töltöttem. Rengeteg nagyszabású rendezvény, várjátokok, íjászversenyek vonzották a látogatókat. Emellett üzemelt a fürdő, amit mindenki csak a jéghideg vizéről ismert. A hegyi forrásokból nyert vízzel üzemeltették a medencéket már a század elejétől. De a fürdő története sokkal messzebbre nyúlik vissza. 

A középkori városrész a vár köré szerveződve épült fel. Már a XII. században állhatott itt vár; a mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A VII. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. A mészkősziklás hegyoldalban, a mélybe húzódó karsztosodott mészkő peremén, illetve a vékony fedőrétegen keresztül több langyos vizű forrás fakad, amelyek közül az egykor 22°C-os (’50-es években már csak 19°-os) strand forrás vizét hasznosították, feltehetőleg már az Anjou kortól. A XVIII. századbeli (eredetileg kupolás) műemlék jellegű épületet a ’60-as évek elején lebontották. Ennek alapjai az eredeti telek délnyugati sarkában, a mostani Lovas bemelegítő pálya alatt található. Rekonstrukciója lehetséges cél a városnak, ám gazdasági helyzet egyelőre nem ad lehetőséget a romok bemutatására, helyreállítására.

Szabadstrand – építész: Vári Mihálya teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

A ’40-es években már megvolt a strand a közel 1500 m² felületű medencével. Több közösségi sporteseménynek adott helyet így kiegészítve a városrész lakosainak mindennapjait. A ’70-es években vízhiány miatt a medencét kettéválasztották, és a telek sarkában lévő barlangban egy lehülő medencét alakítottak ki, amivel együtt egy szauna is létesült. 2006-ban a medencék szerkezetét rozsdamentes acélra cserélték, ami a víz 1-2 °C-os melegedését biztosította. A felújítás nem hozott nagy sikert. A hideg vizű medencék és a lakosság általános elpuhulása miatt egyre rövidülő fürdőszezon nehézzé tette a fenntartást.  A 2014-es várfelújítás I. ütemének megkezdése miatt a strandot bezárták és a mai napig nem is nyitották meg újra. A felújítás során a fürdőterület közel 2/3-án a Lovagi Tornák Tere nevű rendezvényközpont létesült. Tervben van még a közterek felújítása, egy Fogadóközpont kialakítása és a vár körüli vizesárok feltöltése vízzel.

A helyi lakosok szeretnék újra birtokukba venni a Diósgyőri várfürdőt, de vajon fog-e még az működni? Ez a kérdés inspirált engem a tervezés során. Diplomamunkám célja a helyi közösségi fürdőélmény létrehozása. Ezt kellett összevetnem a hely múltjával és a jelenleg zajló, nagyléptékű, turistákat célzó fejlesztésekkel.

Belső udvar – építész: Vári Mihály

Helyszín

A folyamatos fejlesztések Diósgyőrt harmadik nagy turisztikai központjává emeli Lillafüred és Miskolc-Tapolca mellett. Viszont a városrész beépítettségére főként a lakó funkció a jellemző. A Szinva patak képezte természetes határ választja el a sűrűbb, panelépületekben gazdag részét a középkori lakóépületektől, melyek a hegy lábánál elhelyezkedő várat veszik körbe. Az egyetlen szervező tengely a „100 éves gesztenyefasor”, a Vár utca. Ezen keresztül jut el a gyalogos forgalom a várhoz. Itt vége szakad a rendszernek és a kanyargó utcát követve juthatunk el a Piactérig, a Lovagi Tornák Tere mellett a Fürdő helyszínéig. Ennek a tengelynek folytatása, átvezetése a Vár körüli és mögötti sétányok felé egy új szervező erőt adhatna a területnek, ami segítené a várhoz tartozó különböző funkciójú épületek szervezését. A tervezési telkemet a tengely déli irányú zárásaként csatolnám be a keringési rendszerbe. A tervezési terület, az eredeti terület 1/3-a, mégis a főbb jellemvonásait meg tudta őrizni. Megmaradt a két medence és a telek sarkában található barlang is, a benne lévő medencével.

A helyszín két karakteres eleméhez két különböző funkciót határozott meg. A barlang jellege természetes, zárt, nyugalmat sugárzó, a pihenés helye lehet és szabadságot sugall. Ehhez kapcsolódott a szauna, mint funkció. A medence a fémes anyagával, merevséget, tervezést, de mégis nyitott, tiszta funkciót sugall, ami a strand. A korábbi strand terülte meghatározó eleme volt az azt határoló beton elemekből álló öltözőkabinok sora. Ezt a karaktert szerettem volna átvenni az új tervbe, hogy felidézze a régi fürdőt és a helyiek számára nosztalgikus hangulatúvá tegye az újat. A régi fal egy új helyen, új szerepben foglya meghatározni az épület tömegét. Ez a karakter az ami formálja az épületemet. Horizontális kiterjedése és monoton ismétlődése végigvezet az épület közösségi funkciójú terein.

Fürdő öltöző – építész: Vári Mihálymegtekintéséhez kattintson a képre

A régi kabinok új formában megjelenítése, azok magassága hosszúság megadja az új épületnek a tömegét. Térfalat alkot mind a bejáratnak, mind a fürdőnek. A hegy és az erdő zárja a telket déli irányban, ami a másik meghatározó vonal az épület határolásában. A szaunaház rázár a sziklafalra és erdősávra, míg a strandnál háttérdíszletként jelenik meg. A bejárati részre a strand telek megmaradt Ősfás, ligetes park nyilvánossá tételével nyitna átjárást, lehetőséget adva a kikapcsolódásra, játékra, pihenésre egy gyönyörű városrész szívében. Ennek a parknak a folytatása a részben zárt, részben teljesen nyitott várfürdő. A nyitottság a helyszínnel való teljes kommunikációt segíti előre. Még ha lovas rendezvény vagy lovagi felvonulás van is, annak jelenléte kiegészítheti a fürdő hangulatát.

Program alakítás

Az épülettől délre elterülő hegyoldal egyedi hangulatot ad a fürdőnek, de a telek benapozottságát csökkenti. Ez egy komoly hátrány a fürdőnek. Ezt az időt hogy kitoljam, egy napozóteraszt alakítottam ki, ami az épület füvesített zöldtető kialakítású fedése. A füvesített tető alakít ki kapcsolatot a természettel, annak építészeti elemként való alkalmazásával. A másik természetes építészeti elem, a vízfelület. A telken két helyen is megjelenik: a barlang belsejében [vsz.: -2,5m] és a medencékben. Ezek a vizek már rendelkeznek funkcióval, ami a szauna és a szabadstrand. A két funkciót az épített tömeg köti össze és egészíti ki a hiányzó szolgáltatásokkal (recepció, büfé, jegyvétel).

Napozóterasz – építész: Vári Mihály

A kígyózó tömeg a barlang előtti teret öleli körül, és ezzel zártabbá teszi, míg a szabadstrandnak hátteret ad a hegylábnak simulva. A bejárat a fürdő oldalán, az épület fala és a fürdőt határoló kerítés találkozásánál kap helyet. A jegyvétel után a folytonos fal áttörésével egy fedett, de nyitott szín alakul a zöldtető alatt, amely a közös funkciók: büfé, egészségügyi szoba, zöldtető feljáratot foglalja magában és egy feltáruló látképet ad a barlangra, mely a sziklafal lábánál helyezkedik el. A fal menti közlekedő folytatásaként jutunk el a strand kiszolgáló helységeihez, öltözők, férfi, női, akadálymentes mosdók, vizesblokkok és nyilvános zuhanyzók. A kiszolgáló helységeken végig haladva vagy a füvön átvágva jut el a vendég az eredetileg meglévő, kiváló állapotú medencékből kialakított, természetes vizű fürdőtóhoz.

Vári Mihály/ http://epiteszforum.hu/kozossegi-furdoelmeny-diosgyori-varfurdo