Több mint százezer észak-koreai állampolgár dolgozik külföldön, többségük Kínában és Oroszországban, de a Perzsa-öböl menti arab országok építőipara, a lengyel hajógyártás és az uruguayi halászat is jelentős számban alkalmazza őket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptember 11-i határozata tiltja a külföldön foglalkoztatott észak-koreai munkaerő bővítését, de a már megkötött munkaszerződések kitöltését lehetővé teszi.
A külföldön dolgozó észak-koreai állampolgárok kulcsszerepet játszanak abban, hogy Phenjan valutához jusson most, hogy az újabb szankciók hatására exportbevételeinek 90 százaléka elapadhat. Ezek az alkalmazottak becslések szerint 200-500 millió dollárt (53-132,5 milliárd forintot) utalhatnak haza évente, miközben a Phenjan rakéta- és atomprogramjával kapcsolatos kiadások dél-koreai becslések szerint több mint egymilliárd dollárra (mintegy 265 milliárd forint) rúghatnak.
Az adminisztrációs kötelezettségnek köszönhetően a külföldön alkalmazott észak-koreaiak számát könnyebb megbecsülni, mint átlátni azt, hogy a nyugati fogyasztó által vásárolt termék beszállítási láncában hol bukkan fel észak-koreai érdekeltség. Vizsgálódásai során az AP megállapította, hogy az Egyesült Államokba, Kanadába, Németországba és más európai uniós országba is szállítanak olyan, elsősorban halászati termékeket, amelyek előállításában észak-koreai állampolgárok vettek részt. Sok ilyen árucikk Kínából érkezik, ahol észak-korai munkaerő bevonásával gyárthatnak például számos fából készült padlóburkolatot és konfekcióipari terméket is.
A cikk szerint a szállítmányozási adatokból részben az is kideríthető, hogy ezek az áruk mely amerikai áruházláncok polcaira kerülnek, vagy kerültek korábban.
Az AP nyomozására reagálva szenátusi vezetők szerdán hangsúlyozták: az Egyesült Államoknak nem lenne szabad olyan termékeket vásárolnia, amelyeket észak-koreaiak készítettek, és Washingtonnak rá kell vennie Kínát arra, hogy ne vegye fel a szomszédos országból érkező dolgozókat.
Donald Trump amerikai elnök kormányának „fokoznia kell a nyomást Kínán, hogy függessze fel a kereskedelmet Észak-Koreával” – szögezte le Chuck Schumer demokrata szenátor.
Az AP orwelli képet festett egyes kínai üzemekben dolgozó észak-koreaiakról, akik nem hagyhatják el engedély nélkül a körzetüket, és kettesével vagy csoportokban közlekedhetnek csak szállásuk és a gyár között. Emellett szinte mindig a nyomukban van egy észak-koreai felügyelő. Ezek az alkalmazottak fizetésüknek csak a töredékét kapják kézhez, annak 70 százalékát a phenjani rezsim teszi zsebre.
John Connelly, az amerikai Nemzeti Halászati Intézet elnöke sürgette a szervezet 300 tagját, köztük az import haltermékek legnagyobb szállítóit: „biztosítsák, hogy a béreket a dolgozók kapják meg, és ne szipkázza el fizetésüket egy veszélyes diktátor”.
Az amerikai vállalatoknak tilos észak-koreai dolgozók által készített termékeket importálniuk, bárhol is állítsák elő azokat a világon. A tiltásnak fittyet hányó cégek büntetőjogi pert kockáztatnak azért, mert észak-koreai dolgozókat alkalmaztak, vagy pénzügyi hasznot húztak munkájukból.