A román gazdaság teljesítménye bizonyos értelemben szárnyal, az ország e szempontból jelenleg az egyik

leggyorsabban növekvő Európai Uniós tagország. Mélyebb elemzést követően azonban már nem ennyire
egyértelmű a fejlődés.
Ha a román gazdaság teljesítményét nézzük, csakis szuperlatívuszokban tudunk beszélni róla; a közelmúltban
például többször is „gazdasági tigrisként” jellemezték. Románia gazdasági szempontból jelenleg az egyik
leggyorsabban növekvő Európai Uniós tagország, hiszen 2016-ban a belföldi GDP 4,8%-kal nőtt, míg az EU GDP-
je 1,9%-kal alacsonyabb mértékben gyarapodott, amely a román belföldi GDP fele volt. Hasonló a helyzet az
első félév eredményeit tekintve is, ahol a román gazdaság növekedése 5,7%-ot tett ki, míg ez az érték az EU-
ban kicsivel 2% fölött volt.
Az erős GDP-növekedés miatt nem meglepő, hogy még az időszakos román statisztikák is nagyon pozitívak. A
romániai kiskereskedelmi értékesítés gyors növekedése a háztartások erőteljes fogyasztását mutatja és az ipar
is jól működik, így a munkanélküliségi ráta az EU-ban itt a legalacsonyabb. Vajon Románia a mutatók alapján
valóban kelet-európai tigrisnek tekinthető, amely gyorsan utoléri a gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európát?
Vagy a román gazdaság gyors növekedése csak átmenetinek tekinthető?
„A valóság az, hogy Románia gazdaságilag jelenleg jól teljesít, de a vásárlóerő-paritáson (purchasing power
parity – PPP) számított egy főre jutó GDP az EU átlagának csak 59%-át teszi ki. Feltételes módon Románia 27 év
alatt gazdaságilag felzárkózhatna az Európai Unióhoz, ha a GDP növekedése átlagosan 4% lenne, míg az
unióban csak 2%-kal növekedne ez az érték. De vajon mennyire reális az, hogy Románia GDP-je éves szinten 4%-
kal fog növekedni, amikor 1997 és 2012 között az átlagos GDP-növekedés csupán 2,5% volt?” – vélekedik az
AKCENTA CZ szakértője, František Kovacs.
A román gazdaságot – mint sok más közép- és kelet-európai országot – négy, többé-kevésbé ideiglenes tényező
kombinációja támogatja. Először is az Európai Központi Bank (EKB) rendkívül laza monetáris politikájáról
beszélhetünk, valamint az európai gazdaság jelenlegi erőteljes növekedéséről, amely azonban nem tart örökké.
Másodszor, az uniós pénz beáramlása támogatás formájában történik, tehát Románia az európai támogatások
nettó kedvezményezettje. A harmadik tényező a nagyon olcsó munkaerő: 2016-ban Romániában elért átlagos
bérköltség 5,5 euró volt, szemben az Európai Unió 25,5 eurós átlagával. Negyedszer, a jelenlegi gazdasági
növekedést nagyrészt a háztartások fogyasztása és a jelenlegi kormány fiskális expanziós politikája vezérli. Nem
kétséges, hogy a jelenlegi költségvetési terjeszkedés pozitív hatással van a GDP növekedésére, de nem az állami
költségvetésre. A GDP 5%-os növekedésének ellenére Romániában az államháztartási hiány és az államadósság
növekedése tapasztalható.
„Ha egy országot gazdasági tigrisnek nevezünk, akkor nem csak a GDP növekedésére kell összpontosítanunk,
hanem más mutatókra is, mint például a beruházásokra. Ugyanis éppen a befektetések azok, nem pedig a
háztartási fogyasztások, amik segítik a gazdaságilag gyengébb országokat felzárkózni a gazdaságilag
erősebbekhez. A beruházások területén Románia nem tűnik ki, hanem épp az ellenkezőjéről tesz
tanúbizonyságot.” – mondta az AKCENTA CZ szakértője.
Az állami beruházásokat Romániában erősen befolyásolják az európai támogatások. A kutatási-fejlesztési
befektetések tekintetében (R&D expenditure) az EU-ban Románia és Ciprus a GDP 0,5%-val azok az országok,

amelyek a legkevesebbet fektetnek ebbe a fontos területbe. Az uniós átlag a GDP 2,0%-nak felel meg. Dél-
Koreában például a kutatásra és fejlesztésre a GDP több mint 4%-a, Németországban kevesebb mint 3%-a jut.
A román gazdaság gyors növekedése miatt már egyre gyakrabban elmélkedtek szakértők az ország
euróövezetbe való belépésén. Fontos azonban, hogy az euró bevezetése elsősorban politikai döntés, ha a
belépés legfontosabb paraméterei az úgynevezett Maastrichti konvergencia-kritériumok. Csak ezután válik
Románia euróövezetbe való belépése meglehetősen reálissá. Azonban ha a többi paramétert vesszük alapul –
mint például Románia gazdasági ciklusának euróövezettel való koherenciáját, vagy Románia gazdasági
fejlettségét – felmerül a kérdés, hogy a gazdasági különbségek az euróövezet és Románia között nem túl
nagyok-e? Az egy főre jutó GDP vagy az órabérek alapján elmondható, hogy a különbségek még mindig túl
nagyok, ezért ahelyett, hogy megoldásokat keresnének az euró bevezetésére, hatékonyabb lenne
összpontosítani Románia és az euróövezet erősebb reálkonvergenciájára, akár a lej az euróval szembeni
megerősítésével. Csak ezt követően kellene foglalkozni az euró lehetséges befogadásával vagy elutasításával.

Az AKCENTA CZ-ről: Az AKCENTA CZ Közép-Európa legnagyobb átutalási intézménye, amely 20 éves
tapasztalatának köszönhetően 29 000 elégedett vállalatnak nyújtja nemzetközi piacokon átívelő pénzügyi
szolgáltatásait. A cseh és a magyar piacokon kívül jelen van Franciaországban, Németországban, Szlovákiában,
Lengyelországban és Romániában is. A vállalat elsősorban a devizaváltásra, a külföldi átutalásokra és az
árfolyamkockázatok biztosítására specializálódott. Ajánlataikban minden sztenderd pénznem és több mint
120 egzotikus deviza is megtalálható, éves szinten több mint 180 ezer pénzügyi tranzakciót bonyolítanak. Az
AKCENTA CZ a Cseh Nemzeti Bank által bejegyzett és felügyelt pénzügyi intézet, amelynek ellenőrzését a helyi
Nemzeti Bankok végzik. Az AKCENTA CZ hazai tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank felügyeli.
http://www.akcentacz.hu/