A magyar házaspár, Adrienne és Péter 2012-ben indult útnak. Előtte Nizzában éltek, de négy év után az a város is kezdett szűkösnek bizonyulni a számukra. „Már több országban éltünk előtte, de nem tudtuk megmondani, hogy hol élnénk a legszívesebben. De azt nem lehet megcsinálni, hogy mindenhol kiveszel egy lakást néhány hétre vagy hónapra, hogy kiderítsd, milyen lehet ott élni. Akkor találtuk ki, hogy veszünk egy lakóautót. Annyira megszerettük, hogy már szinte el sem tudjuk képzelni, hogy hatalmas házban éljünk, vagy hogy valahol végleg megállapodjunk. Végre olyan életet élünk, hogy mindenre van időnk, amire a korábbi életmódunkban nem volt” – magyarázta Péter. Elmondta: azt találták ki, hogy a teljes tengerpartot végigjárják: elindulnak a francia tengerparton, le a spanyolon, körbe a portugálon, aztán vissza Franciaország közepén (mert azt még nem ismerték), aztán jöhet körbe az olasz tengerpart, végül áthajóznak Görögországba, és azt is körbejárják. Mindezt úgy, hogy mindenhol úgy élnek majd, mint a helyiek. És persze az is benne volt a tervben, hogy olyan helyeken járjanak, ahol mindig strandpapucsban lehetnek, nincs hideg, nem fáznak.

Nincs honvágyuk, szabadon élnek

Jelenleg katalán földön vagyunk, a spanyol–francia határon, a francia oldalon. „Vannak haladósabb és vannak ‘megülősebb’ időszakok, mi most éppen az utóbbiban vagyunk. Megtetszett ez a környék, az idő, a táj, az emberek, és úgy döntöttünk, hogy itt maradunk egy ideig. De a lehetőség mindig megvan arra, hogy akár holnap is továbbálljunk. És ez a lehetőség is már hatalmas szabadság. Nincs honvágyunk, nem hiányzik a négy évszak” – árulták el az Életváltók.

„Azoknak, akik látni szeretnék a világot, a lakóautó az egyik legjobb megoldás. Itt egyébként nem is az autón van a hangsúly, ez lehetne akár egy hajó is, a lényeg az úton levés és a kaland, az, hogy új helyeket ismerhetünk meg. A lényeg, hogy valakit érdekelnek-e más tájak, más helyek, tárgyak, emberek, akikkel és amikkel az utazás során találkozhat. Aki ezt az életmódot választja, az feladja a kényelmet meg a biztonságot annak érdekében, hogy bejárja és megismerje a világot. Szerintem a legtöbb ember életében eljön az a pont, amikor számot vet, és eltöpreng azon, hogy mit csinál és miért csinálja. Hogy meddig akarja azt, amiben éppen van, vagy hogy kielégíti-e egyáltalán az, amit éppen csinál. Nálam is így volt: összeírtam, hogy mi számomra a fontos, hogy mit szeretnék. Aztán belevágtunk.”

Fotó: Életváltók

Mindenre van idejük

„Az egyik dolog, amivel szembesülnek azok, akik útra kelnek, hogy nemigen kell a bürokráciával foglalkozni. És ennek hiányában hirtelen annyi idő szabadul fel, hogy elsőre talán nem is tudnak azzal a pluszidővel mit kezdeni. Ijesztő, sokan megrettennek ettől, mert azt érzik, hogy csak lopják a napot, bepánikolnak, hogy nem haladnak sehová. Meg kell tanulni kezelni a felszabaduló időt” – árulta el Péter a modern nomád élet egyik fontos részét. „Mi megegyeztünk annak idején Adrienne-nel, hogy ha az egyikünk azt mondja, neki ennyi volt, akkor csináljuk tovább a régi életünket. És abban is megegyeztünk, hogy egyszerre nem lehetünk mindketten ‘beborulva’. Vannak, illetve lehetnek olyan időszakok, amikor úgy gondolja az ember, hogy a semmire mennek el a hétköznapjai. Hogy mégis mi az élet értelme, valamit mégis hagyni kellene magunk után a következő generációk számára. De ez a fejlődés része, ezen át kell esni, elmélkedni, gondolkodni, végül átértékelődik az emberben az, hogy mi a fontos” – magyarázta a házaspár.

Sokan választják ezt az életformát

„Volt tartalékunk, és van is. Próbáljuk nem felélni. Online munkákat vállalunk. Errefelé nagy kultúrája van a lakóautós életnek. Ahol most állunk, tudok mondani itt még körülbelül 50 másik autóst, aki ugyanazt csinálja, amit mi. Nincs rezsink, napelemmel megy minden. Egy gázpalack 20 euróba kerül, és akár hónapokon keresztül is elég. Átalakul az étrend, az időbeosztás. Sokkal többet mozgunk, egészségesebben élünk, mint korábban bármikor.” https://www.ridikul.hu/2017/10/30/elet-egy-lakoautoban-eszuk-agaban-sincs-visszaterni-a-regi-eletmodjukhoz/