Miskolci Járásbíróság
ítéletében 5 rendbeli sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek azt a vállalkozót, aki új építésű miskolci ingatlanok adásvételére szerződött le, majd a vevők által befizetett összegekkel sajátjaként rendelkezett, azaz azt felhasználta az ingatlan felépítésére.
A büntetőeljárás során időközben Ausztráliába költözött vádlott és a korábban már jogerősen elítélt másik tulajdonos egy építőipari kft. vezetői voltak, mely cég új építésű ingatlanok kivitelezésével foglalkozott. A Kft. 2008-ban hitelszerződést kötött egy pénzintézettel Miskolcon egy 20 lakásos társasház, 18 állásos teremgarázs felépítésének finanszírozására. Ezzel kapcsolatosan további szerződések, megállapodások megkötésére került sor a pénzintézet és a Kft. között. 2008. év tavaszán kezdődött el az építkezés, majd a 2009. évben kezdték értékesíteni az új építésű lakásokat, melynek során különböző időpontokban a sértettekkel adásvételi szerződéseket kötöttek az egyes ingatlanok megvásárlása céljából úgy, hogy a vevőknek a kialkudott vételárat a pénzintézetnél vezetett óvadéki bankszámlára kellett volna befizetniük. A sértettek azonban a cég vezetőinek szóbeli felhívására az egyes vételárrész összegeket készpénzben az ő kezükbe adták, akik azt nem utalták az óvadéki számlára, hanem a céltól eltérően az ingatlanra fordították. Az ingatlant nem fejezték be pénz hiányában, így a jogerős használatbavételi engedélyt kiadni nem tudta az önkormányzat, ez pedig a telekkönyvezéshez szükséges lett volna és így a vevők, azaz a sértettek tulajdonjoga nem került a földhivatalnál bejegyzésre. A vádlottnak a sértettek 26.857.000.- forint tőkét adtak át, mely nem került befizetésre a banki óvadéki számlára.
A bíróság a vádlottat 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett -börtönbüntetésre ítélte. A bíróság a vádlott által előadott és igazolt személyi körülményekre előzetes mentesítésben is részesítette.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott ténybeli beismerését, büntetlen előéletét, azt, hogy a cselekmény elkövetését megbánta, a jelentős időmúlást és a vádlott megromlott egészségi állapotát. Súlyosító körülményként került értékelésre a halmazati elkövetés és a cselekmények elszaporodott volta.
A sértettek a polgári jogi igényüket előterjesztették, melyet a bíróság egyéb törvényes útra utasított.
Az ítélet nem jogerős, a vádlott védője felmentésért fellebbezett, az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn.
Vélemény, hozzászólás?