A magyarok 32 százaléka élt

súlyos nélkülözésben 2016-ban – írja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ezzel az unió sereghajtói között vagyunk, csak a románoknál (50 százalék), bolgároknál (48 százalék) és görögöknél (36 százalék) él több szegény.
Az uniós átlag 16 százalék, azaz az EU 75 millió állampolgára tapasztalja meg a súlyos nélkülözést. A legjobban az északi államok teljesítenek, Svédországban a lakosságnak 3, Finnországban 4, Luxemburgban 5, Dániában 6 százaléka él ilyen szegénységben.
Ezek a számok úgy jönnek ki, hogy megkérdezték az országok állampolgárait, hogy egy listából válasszák ki, hogy mi az amit nem tudnak megengedni maguknak. A listán a következők szerepelnek:
váratlan kiadások finanszírozása
évente egy hét nyaralás
minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
az otthona melegen tartása
egy autó
az elhasznált bútorok cseréje
az elhordott ruhák lecserélése újakra
két pár cipő, a saját méretében
hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
rendszeres kikapcsolódás
havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
internet
Aki ebből a listából öt elemet nem engedhet meg magának, az súlyosan nélkülözőnek számít. Az Eurostat a gyorsjelentésében kiemelte, hogy az alacsony képzettséggel rendelkezők között jóval többen vannak azok, akiket érint ez a jelenség. Az EU állampolgárai közül az alacsonyan képzettek negyede, a közepesen képzetteknek 14 százaléka, a magasan képzetteknek pedig csak 5 százaléka él súlyos nélkülözésben.

Trükkök százai
A szegénység mérésének rengeteg eszköze van, mindegyik más és más társadalmi jelenségekre mutat rá. Magának az uniós statisztikai hivatalnak is van egy másik módszertannal készülő becslése: októberben írtunk arról, hogy az Eurostat szerint a magyarok 14,5 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 16,2 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 8,2 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A magyar statisztikai hivatal az éves jelentésében többek között azt írta, hogy a magyar lakosság 14,5 százaléka él súlyos nélkülözésben.