A Washington Post közölt  részletes riportot arról, hogy hogyan zajlik az elszámoltatás az Iszlám Állam kiverése után az országban: villámtárgyalásokon ítélnek halálra sorra embereket, anélkül, hogy ügyüket érdemben kezelte volna a bíróság. 

A cikkben két török férfi esetéről írnak: összesen 18 perc jutott nekik a bíró előtt, mire megszületett az ítélet, mindkettejüket fel kell akasztani. A két férfit augusztusban fogták el, azzal vádolták őket, hogy az ISIS tagjai. Végig hangoztatták ártatlanságukat, de a bíróság ezzel együtt is kicsit több mint negyedóra alatt döntött a sorsukról. 

 

Jelenleg is több száz külföldi állampolgár raboskodik Irakban terrorizmus vádja miatt. Nemcsak férfiak, de vannak köztük nők és fiatalkorúak is. Ugyanakkor ahogy a WaPo riportja megjegyzi, hazáik nem nagyon mozgatnak meg köveket azért, hogy hazavihessék őket. Ott van ugyanis a félsz, hogy mi van, ha a letartóztatottak tényleg az ISIS kötelékében harcoltak, egy tényleges dzsihádistát pedig egyik ország kormánya se vinne szívesen haza. Így viszont több százan vannak ráutalva az iraki igazságszolgáltatásra, melynek működését az ENSZ és emberi jogi szervezetek is többször kritizálták már. 

Hogy ezzel is segítsék az ISIS áldozatainak családtagjait, Haider al-Abadi iraki miniszterelnök tavaly rendelte el a felgyorsított tárgyalások elindítását. Azóta 194 kivégzést hajtottak végre, közülük pedig legalább 27-en nem iraki, hanem más arab ország állampolgárai voltak. 

Jelenleg mintegy 6000 ember van halálsoron Irakban, az ő nemzetiségüket nem hozták nyilvánosságra.

Az ENSZ múlt hónapban kritizálta legutóbb az iraki igazságszolgáltatást: szerintük az iraki bíróságoknak nincs se megfelelő hatásköre, se a bíráknak és ügyészeknek elég tapasztalata és erőforrása, hogy az ISIS-szel kapcsolatos ügyeket kezeljék. Az ENSZ azt javasolta, hogy Irak kérjen nemzetközi segítséget az igazságszolgáltatáshoz, jelenleg ugyanis félő, hogy ártatlan embereket is elítélhetnek, illetve hogy a bíróság nem tesz különbséget aközött, ki az, aki meggyőződésből működött együtt az Iszlám Állammal, és ki az, akit fenyegetéssel vagy erőszakkal vettek rá erre. 

Ez a fajta rögtönítélő bíráskodás nem segíti elő a nemzeti megbékélést sem, ráadásul a vallási konfliktusok további élezése is benne rejlik: a kormányt és a jogrendszert uraló síiták és vádlottak döntő többségét kitevő szunniták között. 

További rengeteg részletért és helyszíni beszámolóért a Washington Post cikkét érdemes elolvasni.