Kezdjük a kemény tényekkel:

a palackozott ásványvíz literenkénti ára alsó hangon 50 forintnál kezdődik, a csapvíznél ez Budapesten például 0,22 forint, de csatornadíjjal együtt is ritkán haladja meg a 0,5 forintot. Amerikában a változó árak miatt nehezebb ezt számszerűsíteni, de a WWF 2001-es tanulmánya nyomán máig azt emlegetik, hogy ott akár ezerszeres áron is simán kapkodják a palackozott vizeket.

De miért van az, hogy a valós egészségügyi (még ha nem is rákgyógyító) hatással bíró termékek, mint a csökkentett deutériumtartalmú víz mellett olyan lufik is elbírják az akár több ezer forintos árat, mint az oxigénnel dúsított víz? És akkor az olyan őrületekről, mint a gleccservíz, a nyers víz vagy a fekete víz, még nem is beszéltünk.

A kétezres évek elején még 20-30 milliárd dolláros biznisz volt a vízpalackozás, ez 2014-re már 170 milliárdra ugrott, egy kutatás előrejelzése szerint pedig 2020-ra körülbelül 280 milliárd dollár foroghat globálisan egy olyan üzletágban, amely első ránézésre nemcsak környezetszennyezőnek és pazarlónak, de teljesen feleslegesnek is tűnik.

Ezt is Amerikának köszönhetjük

A neves hidrológus, Francis H. Chapelle A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében leírja, hogy az első feljegyzések szerint még az Egyesült Államok megalakulása előtt pár évvel, 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet. A 19. század közepére, az olcsó üvegkészítési technológiának köszönhetően már tömeggyártásra is alkalmassá vált: 1856-ra már 7 millió üveg ásványvizet adtak el évente.

Chapelle könyve szerint a huszadik században a csapvíz minőségének jelentős javulása miatt évtizedekig nem volt kereslet az ásványvízre, de 1977-ben, a francia Perrier 5 millió dolláros marketingkampánya után elkezdődött a modern ásványvíz-forradalom. Az importált, dizájnpalackos, egészséges italok úgy telibetalálták a yuppie-k igényeit, hogy a következő években státuszszimbólummá nőtte ki magát a túlárazott víz.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent. 

Ezzel a mennyiséggel Magyarország még így is a hetedik helyen állt  az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ráadásul 2016-ban egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott, mint egy finn vagy egy svéd, és négyszer annyit, mint egy angol vagy egy holland. (Európa csúcsásványvízivóit, az olaszokat a maguk közel két hektoliteres éves ásványvízfogyasztásával nehéz megszorongatni.)

A huszadik század végén eluralkodó egészségeséletmód-mánia erősítette fel azokat a tévhiteket, amelyek máig uralkodnak a közvéleményben, vagyis hogy a föld alatt, fémcsöveken keresztül érkező, klórozott csapvíz veszélyes lehet, míg a polcokon átlátszó üvegben sorakozó ásványvizek tiszták és egészségesek. Ezt a Natural Resources Defense Council már 1999-ben, egy négyéves vizsgálat után megjelentetett tanulmányban megcáfolta: akkor azt írta a szervezet, hogy „nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél”, ráadásul „a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz”.

Ennek a gyakorlatnak két nagymestere volt a Pepsi és a Coca-Cola, amely cégek egyaránt szupertiszta vízként árulták az Aquafina és a Dasani nevű palackozottvíz-brandjeiket, mielőtt kénytelenek voltak a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem tisztított csapvizet. Az éttermekben poharanként 890 forintért kínált Szigetközi Friss Víz palackjai pedig pontosan ugyanazt a vizet tartalmazzák, ami Mosonmagyaróváron a csapból folyik, literenként 0,47 forintért.

Ásványi összetételét tekintve azt a terméket lehet ásványvíznek hívni, amelynek összes oldott ásványianyag-tartalma eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. A legnépszerűbb hazai ásványvízmárkák ezt nem is nagyon szeretik túlhaladni, többségük öt- és hétszáz mg/l között mozog, miközben a magyar csapvizekben is 300-500 mg/l között találhatók meg az emberi szervezet számára fontos anyagok, a kálciumtól a magnéziumig.

Az amerikai járványügyi hivatal tavaly ugyan egy külföldre készülő amerikaiaknak szóló tájékoztató anyagban a fogyasztásra nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar csapvizet, de a Külügyminisztérium közbenjárására ezt visszavonta. Az Országos Közegészségügyi Intézet ivóvízminőségi adatbázisa szerint ugyanis „a legtöbb helyen hazánkban a vízminőség megfelelősége 95 százalék feletti” – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Világgazdaságot a vízdiplomáciai minibotrány idején.

A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán található térképes keresővel lehet ellenőrizni – Magyarországon legfeljebb az arzén, a mangán és az ammónium értékeire kell figyelni néhány településen.

Ami a globális helyzetet illeti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi jelentése szerint 2015-ben 5,2 milliárd ember, vagyis a világ lakosságának 71 százaléka használt biztonságosan kezelt (azaz helyszíni, bármikor elérhető és szennyeződésmentes) ivóvíz-szolgáltatást, de 6,5 milliárdan (89 százalék) legalább alapvető szolgáltatáshoz jutottak, ami azt jelenti, hogy 30 perces távolságon belül volt az ivóvízforrás, de az legalább tiszta, szennyeződésmentes volt. 

2016 a palackozott vizek éve volt

Amerikában a 2015-ös adatokhoz képest 2016-ban 9 százalékkal nőtt a teljes ásványvízfogyasztás, ami nagyjából 48,5 milliárd litert jelent. Ez fejenként 148,8 liter, miközben szénsavas üdítőitalokból egyenként 145,7 literrel fogyasztottak, ezzel 2016 úgy kerül be a palackozott italok történetébe, mint az első év, amikor több vizet adtak el, mint szénsavas üdítőt. Magyarországon ez a változás már 2005-ben megtörtént, 2009 óta pedig összesítve is veri az ásványvíz a szénsavas üdítők és a gyümölcslevek koalícióját.  https://qubit.hu/2018/01/16/hiaba-folyik-szinte-ingyen-a-csapbol-ugy-isszuk-a-meregdraga-palackozott-vizet-mint-ha-nem-lenne-holnap