A háztartások fogyasztása
2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, ez a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54%-kal, a szlovákok 42%-kal, míg a csehek 36%-kal tudták növelni fogyasztásukat, írja elemzésében a GKI.
Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken.
ÍGY 2018-BAN EGY MAGYAR HÁZTARTÁS ALIG NEGYEDÉVEL FOGYASZT MAJD TÖBBET, MINT 2002-BEN, MÍG EGY CSEH 45%-KAL, EGY SZLOVÁK 52%-KAL, EGY LENGYEL PEDIG TÖBB MINT KÉTHARMADÁVAL.
A magyar háztartások fogyasztása jellemzően késleltetve követi a reáljövedelem változását. Ez jól látszik a válságot megelőző időszakban, amikor a reáljövedelem 2006. évi visszaesését a fogyasztás csak 2 évvel később követte, de a 2013 utáni fellendülés időszakában is.
A vizsgált 16 évben 2 jelentősebb felfutás volt a fogyasztásban.
Az első 2002 és 2006 között, mely főként a hitelbőségnek, a költségvetési szektorban bekövetkezett bérkiáramlásnak, valamint a nyugdíjemeléseknek köszönhető,
míg a második az európai hitelválságot követően (2013-tól), ami az alacsony bázison kívül főként az uniós támogatások reálgazdaságba gyűrűzésének, valamint a minimálbér dinamikus emelésének a következménye.
A MAGYAR HÁZTARTÁSOK EGY FŐRE JUTÓ FOGYASZTÁSA EURÓBAN ÉS VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON (PPS) MINDÖSSZE 4 SZÁZALÉKPONTTAL KÖZELÍTETT AZ EU28 ORSZÁGOK ÁTLAGÁHOZ 2002 ÉS 2016 KÖZÖTT.
Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához.
https://index.hu/gazdasag/2018/01/24/gki_leszakadtunk_a_regiorol/