Csak rendőrségi feljelentés
után adott ki közérdekű adatokat az V. kerületi önkormányzat
Hiába nyert az adatigénylő a Kúrián is, az V. kerület nem küldte meg, hogy 9 év alatt mennyit költött helyi sajtóra, kinek adott el ingatlanokat, és milyen tanácsadóknak mennyit fizetett. Az igénylő feljelentést tett, de a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, csak az önkormányzatot képviselő Kosik Ügyvédi Iroda későn adta át a bírósági döntést a jegyzőnek.
Ifj. Kőhalmi Dezső 2015 elején adatigénylést nyújtott be az V. kerületi önkormányzathoz, amelytől (leegyszerűsítve) azt kérdezte, hogy 2006. október 1. óta
- mennyit költöttek helyi sajtóorgánumok támogatására, és azokban megjelent hirdetésekre
- milyen tanácsadóknak és ügyvédeknek mennyit fizettek
- az oktatási intézmények vezetői posztjaira kiírt pályázatokra milyen jelentkezések érkeztek, és hogyan bírálták el azokat
- milyen cégei vannak az önkormányzatnak, kik azoknak a vezetői, és mennyi az ő javadalmazásuk
- milyen ingatlanokat, mennyiért és kinek adott el az önkormányzat
- milyen ingatlanokat, kinek és mennyiért adott ki bérbe az önkormányzat
- milyen cégekkel és szervezetekkel szerződtek 100 forintnál nagyobb összegben
A Kúrián is az adatigénylő nyert
Az Infotörvényben előírt 15 napos határidőben semmiféle válasz nem érkezett az V. kerületi önkormányzattól, ezért ifj. Kőhalmi 2015. február 10-én pert indított az adatokért.
Az önkormányzat többek között az alábbi indokokkal védekezett a bíróság előtt:
- ifj. Kőhalmi keresete nem elég határozott
- nem egyértelmű a “helyi sajtóorgánum” megfogalmazás
- nincsenek meg náluk az adatok éves bontásban
- nem adatkezelő az alkalmazott tanácsadókkal és ügyvédekkel kapcsolatban
Nem jártak túl nagy sikerrel, 2015 októberében a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletében kötelezte az önkormányzatot, hogy adja ki az igénylő részére az általa kért adatok jelentős részét. A bíróság többek között az ingatlanokkal tulajdonosainak adataival kapcsolatban fogadta el az V. kerület érvelését, amely szerint az nem közérdekű, hanem személyes adat, hogy kiknek adtak el és adtak ki bérbe ingatlanokat, tehát a vevők és bérlők nevét nem kellett kiadniuk az elsőfokú ítélet szerint. Más adatok kapcsán azért nem kötelezte a bíróság az V. kerületet azok kiadására, mert döntéselőkészítő adatnak minősültek, vagy a felperes nem bizonyította, hogy azokat az V. kerület kezelte.
De a helyi sajtóra/ban, a tanácsadókra, ügyvédekre költött pénzre, az oktatási intézmények vezetői pályázataira, az önkormányzati cégekre, az el- és bérbe adott ingatlanok címére, és az értük kapott összegre vonatkozó kérdéseket meg kellett volna válaszolnia az önkormányzatnak az ítélet szerint.
Az V. kerület azonban nem adott ki semmit, hanem fellebbezett a döntés ellen, de ismét vesztettek.