A magyar családok húsvéti
asztalára főként főtt tojás (81 százalék), füstölt/pácolt sonka (78
százalék), rántotthús (54 százalék), retek (42 százalék) fonottkalács (42 százalék), füstölt
tarja (40 százalék) és töltött káposzta (36 százalék) kerül a felmérés tapasztalatai alapján. A
kiadós ünnepi étkezés mellé előszeretettel fogyaszt a hazai lakosság szénsavas üdítőt (53
százalék), rostos üdítőt (43 százalék), sört (37 százalék), bort (35 százalék) és pálinkát (30
százalék). A gasztronómiai preferenciák a nemek tekintetében jelentős eltéréseket mutattak,
míg a franciasaláta, zserbó, linzer sütemény, tojáslikőr és rostos üdítők a nők ízlésvilágához
inkább illeszkednek, addig a férfiak tányérjára és poharába az átlagnál magasabb arányban
kerül sült oldalas, töltöttkáposzta, sör, bor és pálinka.
Vajon a több mint 600 éves európai hagyományokra visszavezethető kocsonya már egy
letűnt kor emléke?
A Kutatópont 2000 fős felmérése megerősíti, hogy a francia eredetű zselés állagú egytálétel
elsősorban az idősebb, 50 év feletti lakosság által fogyasztott húsvétkor, míg a csak
nevében francia, franciasaláta az 50 év alattiak körében kedveltebb.
A 18 évnél idősebb lakosság ünnephez köthető szokásait is feltérképezte a vizsgálat, mely
szerint a felnőtt populáció 55 százaléka vásárol ajándékba csoki nyuszit/tojást, 40 százalék
csinosítja otthonát barkával, 37 százalék dekorálja otthonát friss, vágott virággal, további 37
százaléka a megkérdezetteknek fest tojást, közel harmada (31 százaléka) a lakosságnak
utazik el rokonlátogatás céljából, valamint 19 százalék rejt el ajándékot a kertben rokon
gyermekek számára vagy látogat el az ünnepi misére. A pácolt sonka, füstölt tarja jóízű
elfogyasztása előtt a magyar lakosság 13 százaléka tartja a húsvéti böjtöt időtartamtól
függetlenül.
Kíváncsik voltunk arra is, hogy a 17. századig visszanyúló magyar népszokás, a locsolkodás
népszerűségi mutatói hogyan alakulnak. „A felnőtt korú magyar nők 79 százalékát óvják meg
az „elhervadástól” férfi rokonaik, barátaik, 11 százaléka a nőknek a férfiakat vonta
felelősségre az elmaradás okán, és további 10 százaléka a nőknek önszántából tartja távol
magától a kölnivel, vagy vízzel történő locsolás hagyományát” – mondta el Rabcsánszki
Laura a Kutatópont Kft. projektigazgatója. A felmérés rávilágított arra is, hogy az ellenállás a
népszokás irányába a legalacsonyabb a 18-29 évesek körében, míg az 50-59 évesek, a
budapestiek, valamint a magasabb végzettségűek zárkóznak el a leginkább. A húsvéti
hagyományt tovább vivő nőket a szűk családon túl (férj, gyermek, szülő, testvér) a
szomszédok (29 százalék) locsolják meg a legmagasabb arányban. Fotó. Ukrajnában locsolkodnak