A kozvelemenykutatok.hu a pártok
listás szavazatarányára adott szakértői becsléseket és
méréseket hasonlította a választás eredményéhez. A politikai közvélemény-kutatásokat
rendszeresen publikáló intézetek képzeletbeli, 2018-as választások előtti szakértői becslésre
vonatkozó versenyét a Medián nyerte a Nézőpont Intézet és a ZRI-Závecz előtt. A választások
előtti utolsó felmérések, terén viszont a ZRI-Závecz volt a legpontosabb, mögötte a Republikon és
a Medián fért fel
még a dobogóra.
A kozvelemenykutatok.hu a választások előtt utoljára publikált szakértői becslések, illetve mérések
alapján megnézte, hogy melyik kutatóintézetek becsültek, illetve mértek pontosan, melyek kevésbé
pontosan. Mind a választások előtt publikált szakértői becslések, mind pedig a legutolsó publikált
mérési eredmények kapcsán a belföldi listás szavazatok arányát vetettük össze az intézetek adott
pártra vonatkozó számával. Tehát a tényleges eredménybe nem vettük bele a külhoni magyarok
levélszavazatát, viszont az átjelentkezőket és a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön
szavazó állampolgárok, valamint a nemzetiségi listára szavazók voksait igen. Összességében ez
alapján elmondható, hogy a közvélemény-kutatások jól vizsgáztak.
Szakértői becslések
Szakértői becslések esetén az intézetek munkatársai közvélemény-kutatási eredményeiket
különböző, nehezebben mérhető tényezők (választási aktivitás, választástörténet, rejtőzködők és
bizonytalanok pártpreferenciái) alapján korrigálva próbálják előrejelezni a listás szavazatok
megoszlását.
A szakértői becslések esetén általánosságban azt lehet mondani, hogy bár a Fidesz-KDNP
népszerűségét az összes cég a ténylegesnél alacsonyabbra becsülte, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik
listás eredménye kapcsán azonban csak egyes intézetek becslése bizonyult pontatlannak. A kisebb
pártok népszerűségét hibahatáron belül jelezte előre az összes kutatóintézet. A Fidesz-KDNP
eredményének esetén átlagosan 5,36 százalékpontot tévedtek a szakértői becslések. A Jobbik (2,2-
es eltérésátlag) és az MSZP-P (2,92) esetében a tévedés mértéke kisebb volt, a 10 százaléknál
gyengébb listákat pedig átlagosan 1 százalékponton belül, vagy még pontosabban találták el a
kutatócégek.
A Medián a győztes Fidesz-KDNP támogatottságát 4 százalékponttal alábecsülte, az ellenzéki pártok
szavazatarányát pedig maximum másfél százalékpontos eltéréssel jelezte előre, 1,75-ös mutatóval
ezért ő bizonyult a legpontosabban becslőnek.
A képzeletbeli dobogó második fokára a Nézőpont Intézet állhat fel 1,89-es mutatóval. A Fidesz-
KDNP listájának szintén 43 százalékos előrejelzést adó intézet az MSZP-P- t kicsivel a végeredmény
alá-, a DK-t pedig fölébecsülte, a kisebb pártok esetén viszont a lehető legközelebbi egész számú
becslést adta.
A ZRI-Závecz szakértői becslése volt a harmadik legpontosabb 1,97-es mutatóval. A kormánypártot
Závecz Tiborék is 43 százalékra taksálták, viszont az MSZP-P listájának szavazatarányát
felülbecsülték nagyjából 2,5 százalékponttal, a kisebb pártok közül – a DK eredményén kívül –
pontosan becsültek.
A valamivel gyengébben teljesítő Publicus a kormánypárti listát több, mint 6 százalékponttal
becsülte alul, viszont a valóságosnál jóval több, 18 százaléknyi szavazatot várt az MSZP-P- listára.
Átlagosan 2,93 százalékpontot tévedett.
A kormánypártokat szintén jelentősen alábecsülő Iránytű Intézet a Jobbik eredményét
prognosztizálta a végeredményhez képest 5,2 százalékponttal magasabbra, de a többi párt
esetében sem voltak pontosak. Összességében 2,96 százalékponttal becsültek meg rosszul
átlagosan egy pártot.
A legpontatlanabb szakmai becslést a Republikon Intézet adta, mely a Fideszt nagyon alá-, az MSZP-
Párbeszéd listáját viszont nagyon fölébecsülte, átlagosan 3,21 százalékpontot tévedtek.
A választásokat megelőző utolsó mérések esetében azt lehet mondani, hogy nagyobb szóródása
volt az intézetek pontosságának, mint a szakértői becslések esetében. Egyértelműen látszik az is,
hogy a személyes interjúk (ZRI-Závecz, Republikon, Medián, Nézőpont) jóval pontosabb mérési
eredményeket adtak, mint a telefonos felmérések (Publicus, Századvég). Különösen pontatlannak
bizonyultak a közösségimédia-alapú, tehát interneten zajló adatfelvételek. Fontos megjegyezni,
hogy bár a mérések esetében jóval nagyobb szóródás volt a Fidesz-KDNP népszerűségében, mint a
szakértői becslések esetében, összességében azonban mégis közelebb voltak ezek az adatok a
végeredményhez, mint a szakértői becslések számai (3,81 százalék vs. 5.36 százalék).
A választásokat megelőző utolsó közvélemény-kutatások közül tehát a Závecz Research-é bizonyult
a legpontosabbnak, a végeredmény és a szakmai becslések közötti négyzetes eltérések átlagának
négyzetgyöke, tehát a pártok esetében vett átlagos eltérés az ő esetükben 1,05. Az első négy helyen
befutó lista végső eredményét egyaránt tulajdonképpen egy százalékpontos hibával becsülte meg a
Závecz Tibor vezette kutatócég, egyedül a DK erejét mérték felül ennél jelentősebb mértékben.
A második legpontosabb mérést a Republikon Intézet készítette. Elsősorban a Fidesz-KDNP és a
Jobbik eredményének pontos adataival jeleskedett, míg az MSZP és a Párbeszéd közös listájának az
eredményét öt százalékponttal magasabbnak mutatta ki a valódinál, az LMP-t pedig „kiejtette” az
Országgyűlésből. Átlagosan 2,17 százalékpontot tévedtek pártonként.
A Medián a Fideszt fölé-, a Jobbikot alábecsülte, az ennél gyengébben szereplő listák eredményeit
viszont nagyon pontosan mérte, ezzel befutva a harmadik helyre 2,33-as szóródási mutatóval.
A Nézőpont Intézet esetében a Mediánhoz hasonló eltérések voltak a végeredmény és a mérési
eredmények között, a Fideszt fölé-, a Jobbikot pedig alábecsülte a cég. Átlagosan 2,45
százalékpontot tévedett pártonként.
A Publicus a Jobbik eredményt eltalálta, azonban a Fidesz-KDNP- t alá-, az MSZP-Párbeszédet pedig
jelentősen fölébecsülte. 2,47 százalékponttal mértek átlagosan mást pártonként, mint a
végeredmény.
A Századvég a Fidesz-KDNP esetén a végeredménynél magasabb értéket mért, valamint náluk a
baloldal vezető ereje népszerűbb volt, mint a Jobbik listája, végül ez fordítva alakult. Kutatásukban,
a többi intézettel ellentétes módon az egyéb pártok közé sorolták a Momentumot és a Kétfarkú
Kutya Pártot is, így mérésük nehezebben összehasonlítható a többi intézet eredményével.
Az IDEA Intézet közösségimédia-alapú módszerrel próbált beszállni a kutatók versenyébe, azonban
a későbbi győztes Fideszt majdnem 10 százalékponttal alul-, a DK-t pedig 7 százalékponttal
felülmérte, így utolsó lett a kutatóintézetek mérési versenyében. Pártonként átlagosan 4,14
százalékpontot, tehát a hibahatáron jóval nagyobb mértékben tévedett.
Módszertan
A kozvelemenykutatok.hu a pártok listás szavazatarányára, a választásokat megelőző időszakban utoljára
adott szakmai becsléseket és méréseket egy szóródási mutató, a végeredmény és a becslések közötti
négyzetes eltérések átlagának négyzetgyöke alapján rangsorolta. Ez azt jelenti, hogy minden intézet
esetében megnézte, hogy adott pártra adott becslése és a választási végeredmény között mekkora volt az
eltérés, majd ezt négyzetre emelte és ebből gyököt vont (annak érdekében, hogy a különbségek összege
pozitív legyen), végül ezeket az eltéréseket összeadta. Ezáltal egy olyan mérőszám jött létre, ami
megmutatja, hogy adott cég átlagosan hány százalékpontot tévedett egy párt esetében. A választási
eredmény esetén a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok által leadott szavazatok
arányait vettük figyelembe, mivel a közvélemény-kutatások a hazai népesség demográfiai kategóriái szerint
reprezentatívak. A Tárki sem szakértői becslést, sem pedig a választások előtt közvetlenül pártpreferencia
adatokat nem közölt.