Hétfő kora reggel , 5:45 és 7 óra között szervez közösségi fotózást a Szent Gellért térre Herman Gábor. Az eseménnyel arra hívná fel a figyelmet, hogy Magyarország rossz időzónában van, és sokkal jobban járnánk, ha átváltanánk a Kelet-Európai Időzónára (GMT+2). 

A felvetésnek egy külön Facebook-oldalt is szentelt, ennek jelenleg több mint 4000 követője van, az oldalon évek óta bukkannak fel az érvek a zónaváltás mellett. Hol más országokból átemelt példákkal, hol pedig gazdasági-életmódbeli felvetésekkel érvel Herman amellett, hogy miért kéne váltanunk. 

 

 lényeg összefoglalva a Facebook-oldalukon

A legfőbb érv a változtatás mellett, hogy esténként tovább lenne világos. A jelenleg érvényes, GMT+1-es időzónában 100 olyan nap van egy évben, amikor este 8 óra után megy le a nap, a GMT+2-es zónába átlépve viszont 173 lenne ez a szám. Mint Herman elmondta, 

ezzel két és fél hónapnyi világos estét nyernénk, 

ami nagyban javítana az életminőségünkön. Egészségügyi érvek is szólnak az átállás mellett, több D-vitamin jutna a szervezetünkbe, nyaranta pedig akkor aludnánk, amikor a szervezetünk szerint is kell, tehát amikor sötét van. 

A hétfői fotózás napján például a jelenlegi időzónánkban a Nap reggel 4:46-kor kel, de 4:15-től már világos van. Ehhez képest még a koránkelők többsége is csak 6-7 óra felé ébred, azaz másfél-két órán át úgy van világos, hogy azzal csak nagyon kevesen találkoznak. Ezzel szemben viszont a Nap 20:40-kor nyugszik, és mivel az emberek átlagosan este 10 és 11 között fekszenek le, még a hosszú nyári estéken is órákon át kell világítani. 

Herman szerint az időzónaváltással a legtöbbünk ébrenléte szinkronba kerülhetne a Nap járásával, és emiatt reggel, illetve este is kevesebbet kéne világítanunk. Érvelését gazdasági számításokkal is alátámasztotta, és ezek alapján

évente 4,3 milliárd forint energiamegtakarítással járna a változtatás.

Éves szinten ez 113 gigawattórával kevesebb energiafogyasztást, 84,5 ezer tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátást jelentene, valamint csökkenhetnének az egészségügyi kiadások is. 

Külföldről jött a felismerés 

Herman 2007 környékén egy rövid ideig Párizsban dolgozott, ott jött rá, hogy mennyivel jobb, ha esténként tovább van világos. 2010-ben kezdett el komolyabban foglalkozni a témával, előbb csak egy videót készített a Youtube-ra, majd egy TEDxDanubia-előadás következett, azóta pedig nincs megállás. 

 

Magyarország még a monarchia tagjaként, 1884-ben került a jelenlegi időzónájába. Biztos lennének, akiknek az időzónaváltás kellemetlen lenne, hiszen olyan időzóna nincs, ami mindenkinek tökéletes, de Herman szerint a változtatás a lakosság többségére pozitív hatással lenne. 

Ahhoz, hogy ezt biztosan kijelenthessük, kutatásokra lenne szükség, Herman éppen ilyen vizsgálatokat szorgalmaz. Ki kellene deríteni például, mi a fontosabb az embereknek, reggel vagy este legyen inkább világos. Ugyanígy, meg kéne vizsgálni az energetikai hatások kérdését, illetve hogy milyen időzónás felállással fogyasztanánk a legkevesebb áramot. 

Ahogy az is egy kutatandó terület lehet, hogy ha a több nyári fény miatt több időt töltenénk a szabadban, több kinti tevékenységet végeznénk, az vajon segítene-e az egészségügyi kiadások mérséklésében. Herman szerint a hosszabb világos esték kedvező hatással lennének a turizmusra és a szabadidős szolgáltatásokra, ennek pedig még gazdaságélénkítő hatása is lehetne. 

Egy 25 oldalas tanulmányban Herman részletesen áttekintette ezeket a kérdéseket, a honlapján pedig elérhető az összes számítása. 

A telekommunikációs mérnökként dolgozó Herman szabadidejében viszi ezt az ügyet most már nyolcadik éve. A felvetésnek az elmúlt években megpróbált politikai pártokat is megnyerni. Amit sikerült elérnie, hogy két és fél évvel ezelőtt a jobbikos Kepli Lajos írásbeli kérdést adott be a témában, de aztán a javaslatból végül inkább az lett, hogy a Jobbik a téli-nyári időszámítást, az óraátállítást akarta megszüntetni. (Ez amúgy uniós kérdés, így erről csak Brüsszel dönthetne, és a legutóbbi hírek szerint mérlegelik is ennek lehetőségét.)

Óraigazítás vagy időzónaváltás Magyarországon?
A különböző időzónák és a nyári időzóna használatának összehasonlítása 2017-ben
Szempont↓ / Időzóna→ GMT+1 egész évben GMT+1 + óraigazítás GMT+2 egész évben GMT+2 + óraigazítás GMT+3 egész évben
Használat / javasolja: 1980 előtti alap időzóna jelenlegi rendszer Jobbik javaslata Herman Gábor javaslata1 megfontolandó
Téli –nyári óraigazítás nincs van nincs van nincs
UTC szerint télen / nyáron UTC+1 UTC+1 / UTC+2 UTC+2 UTC+2 / UTC+3 UTC+3
Jelenlegi EU szabályozással2 nem megvalósítható lehetséges nem megvalósítható lehetséges nem megvalósítható
Legkorábbi / legkésőbbi napkelte 03:46 / 07:32 04:46 / 07:32 04:46 / 08:32 05:46 / 08:32 05:46 / 09:32
Legkorábbi / legkésőbbi napnyugta 15:53 / 19:45 15:53 / 20:45 16:53 / 20:45 16:53 / 21:45 17:53 / 21:45
6:30-21:00 közötti hasznos világos órák éves mennyisége és többlete 4068 óra minimum: 0 óra 4269 óra +201 óra 4282 óra +213 óra 4373 óra +304 óra 4373 óra +304 óra
Korai napkelték száma napkelte 6:00 előtt 214 nap 152 nap 140 nap 54 nap 54 nap
Sötét reggelek száma napkelte 7:30 után 13 nap 13 nap 115 nap 155 nap 188 nap
Korán sötét esték száma napnyugta 18:00 előtt 191 nap 161 nap 121 nap 105 nap 36 nap
Világos esték száma napnyugta 20:00 után 0 nap 101 nap 101 nap 172 nap 175 nap
Napkelte 6:00 előtt március 14 – október 13 március 14 – március 25 április 13 – augusztus 30 április 13 – augusztus 30 május 21 – július 13 május 21 – július 13
Napnyugta 20:00 után soha május 04 – augusztus 12 május 04 – augusztus 12 március 26 – szept. 13 március 23 – szept.13
Előnyök -Megszűnnének a téli-nyári időszámítás miatti kellemetlen mellékhatások;
-Földrajzi, történelmi alapzóna;		 -Jelenleg megszokott időzónánk, amit az EU sok tagállama használ;
-Azonos időzóna a nyugati tagállamokkal;
-Bevált rendszer, ami a korán kelők számára megfelelő;		 -Megszűnnének a téli-nyári időszámítás miatti kellemetlen mellékhatások;
-Télen 1 órával később sötétedne;
-Kismértékű javulás a napsütés kihasználásában;		 •Egész évben 1 órával később sötétedne, világos esték száma növekedne • Jelentős javulás a napsütés kihasználásában -Életminőség jelentős javulása a társadalom nagy része számára;
-Jelentős energia megtakarítás világításon • Kevesebb CO2 kibocsátás • Több napon át aludnánk sötétben • A jelenlegi EU szabályozási környezet megváltoztatása nélkül is megvalósítható • Nyugat Európában már bevált a +1 óra rendszere; •Fokozott D-vitamin bevitel		 -Megszűnnének a téli-nyári időszámítás miatti kellemetlen mellékhatások;
-Egész évben később sötétedne, a világos esték száma növekedik;
-Jelentős javulás a napsütés kihasználásában;
-Életminőség jelentős javulása a társadalom nagy része számára;
-Fokozott D-vitamin bevitel;
-Jelentős energia megtakarítás világításon;
-Kevesebb CO2 kibocsátás;
-Több napon át aludnánk sötétben;
Hátrányok -Indokolatlanul korán világosodna és sötétedne, sok napfény menne reggel veszendőbe;
-Jelentős gazdasági hátrányok és nehézségek, ha az EU-tól eltérő téli-nyári időszámítási rendszert használunk		 -Korán világosodik és korán sötétedik, sok napsütés megy kárba;
-Sokszor világosban alszunk: az emberek életritmusa nincs összhangban a Nap járásával;
-Az óraigazítást a társadalom nagy része nem szereti;		 -Jelentős gazdasági hátrányok és nehézségek, ha az EU-tól eltérő téli-nyári időszámítási rendszert használunk;
-Nem használnák ki sokkal jobban a rendelkezésre álló napsütést;
-Nem növekedne a világos esték száma;		 -Maradna az óraigazítás;
-Nyáron a hosszabb estéken a kisgyerekeket nehezebb lefektetni;
-Nyugat-Európától +1 órával eltérő időzóna gazdasági hátrányt okozhat?;
-“Kelet-Európai időzóna” = hovatartozási kérdés;		 -Télen nagyon későn világosodik, túl sok sötét reggel lenne;
-Jelentős gazdasági hátrányok és nehézségek, ha az EU-tól eltérő téli-nyári időszámítási rendszert használunk;
Herman Gábor táblázata

Herman ezen kívül felvette a kapcsolatot a Nemzetgazdasági Minisztériummal, úgy tudja, hogy javaslatáról még Varga Mihály is hallott, és a minisztérium ugyan segítőkész volt, de végül kiderült, hogy a kérdés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköre, ők pedig elmondása szerint nem voltak együttműködőek. 

Ezt jelzi azt is, hogy Kepli Lajos írásbeli kérdését végül az NFM államtitkára, Fónagy János söpörte le 2016 áprilisában. Fónagy többek között azzal érvelt, hogy a kelet-európai időzónára való áttéréssel az ország természetszerűleg nyugati irányultságú térbeli kapcsolatai módosulnának, és hogy a kereskedelmi, közlekedési és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából Magyarország áttérése más időzónába jelentősen hátráltatná a gazdaság zökkenőmentes működését és a turisztikai együttműködést, mivel a legnagyobb kereskedelmi partnereink Nyugat-Európa országai.

Fónagy gazdasági szempontokat is bedobott, szerinte ha tovább lenne világos, akár még nőhetne is az energiafogyasztás:

„Az időzónaváltás hatására ugyanis a társadalomban megjelenhetnek olyan új viselkedési formák és szokások, amelyek még több energiaigénnyel járnak. Így a tovább tartó világosság a lakosság napi mobilitását fokozhatja, amely növelheti az üvegházhatású gázkibocsátást, a közösségi terek fokozottabb igénybevétele úgyszintén a kibocsátás növekedést idézheti elő.”

Herman úgy érzi, hogy akkor a minisztériumtól akkor csak egy megérzésre alapuló elutasítás érkezett a felvetésre, érdemi válasz, illetve társadalmi vizsgálatok nélkül. Hétfői akciójával azt szeretné elérni, hogy szülessenek ilyen kutatások, illetve lássák az emberek, hogy egy kis változtatással milyen nagyon alakíthatna az életminőségünkön.