Megérkeztek az
első friss adatok abból az idén januárban indult KSH-felmérésből, amely tízezer résztvevő közreműködésével próbálja feltérképezni a magyar családokat. Hogy miért különleges a még éveken át tartó felmérés, arra még visszatérünk, de először lássuk, melyek a legelső érdekes megállapításai.
Milyen családban élnek a hetedik hónapban járó magyar anyák 2018-ban?
Nos, a születendő babák 57 százalékának már van egy testvére, 27 százaléknak pedig több. Ám az esetek jelentős részében a testvérek nem édestestvérek, hanem az anya vagy apa korábbi kapcsolatából érkeznek. Minél több a gyerek egy családban, annál nagyobb eséllyel vannak a családban fél- vagy mostohatestvérek. A harmadik gyerekek esetén már 37% az esélye annak, hogy a testvérek között legalább egy fél- vagy mostohatestvér van. Megnőtt tehát a mozaikcsaládok jelentősége, és főleg a nagycsaládokat érinti. Ez felveti a kérdést, hogy a kormány által oly gyakran propagált és jutalmazott háromgyerekes család modelljében hogyan is számolhatunk a gyerekekkel, ha több mint két szülőtől származnak. A kormány, Kásler emberminiszter is mindig csak annyit mond, család, mintha ez olyan egyértelmű lenne. Pedig nem az.
A várandós anyák 97 százaléka kapcsolatban él, tehát kevés az egyedülálló. De a partnerek 53 százaléka férj, 44 százaléka pedig élettárs. Az élettársi viszonyban is ugyanolyan tervezett módon vállalnak gyereket, mint házasságok esetében (még ha ez a tervezettség valamelyest kisebb az élettársi viszonyban). Azaz a két együttélési mód nagyjából ugyanolyan szerepet tölt be a társadalom ezen részén – a kormány mégis a házasságot premizálja, az élettársi viszonyban élőket hátrányosan érinti például a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) rendszere. De az öröklésben sem veszik figyelembe, ha nem regisztrált élettársi viszonyról van szó (és ha nincs külön végrendelet).
Az is kiderült, hogy az apák 7-8 százaléka, akár házastárs, akár élettárs (mindkét együttélési formában hasonló arányban jelenik ez meg), legalább heti három éjszakát távol tölt a családjától, például azért, mert külföldön dolgozik, de bizonytalan lakhatási körülmények vagy a kapcsolat megromlása is állhatnak a háttérben.
Egyre nő a várandósok között a magán-egészségügyi szolgáltatások használata. GDP-arányosan egyre csökken az egészségügyre fordított források mértéke (2003-ban 8,2%, viszont 2015-re ez 7,2%-ra csökkent), így nem csoda, hogy a gazdagok új utakat keresnek. A hét hónapos várandósok 36 százaléka ment kizárólag tb-s nőgyógyászhoz, 30 százalék ment állami és magánpraxisba egyszerre, és 34 százalék kizárólag magán-nőgyógyászhoz. A labor- és ultrahangos vizsgálatok 70-80 százalékát állami ellátásban (vagy abban is) végezték a kismamák. A magzati rendellenességeket kiszűrő vérteszteken a várandósok harmada nem vett részt, a maradék 45 százaléka viszont ezt magánrendelésen tette meg, csak 16 százalék ment el kizárólag tb-finanszírozott vizsgálatra.
© Shutterstock
Az előírt vizsgálatok zömét mindenki teljesítette, 98 százalékos a lefedettség, de fogorvoshoz csak 66 százalék ment el, holott a várandósok körében is nagyobb a rizikója a fogak romlásának, és a kezeletlen szájüregi betegségek növelhetik a koraszülés, alacsony születési súly és a preecclamsia (terhességi magas vérnyomás) esélyét.
A hetedik hónapban lévő várandósok 76 százaléka szedett a várandósság első három hónapja során valamennyi ideig folsavat és mindössze 12 százalék állította magáról, hogy sem a várandósságot megelőzően, sem az alatt egyáltalán nem szedett.
Honnan vannak az adatok és miért fontos ez?
A hivatalos NER-beszéd szerint 2018 a családok éve. A kormány ennek megfelelően rengeteget beszél a demográfiáról, Orbán Viktor negyedik miniszterelnöki esküje után harcot hirdetett a népességfogyás ellen. Az eddigi próbálkozásokat meghaladó konkrét lépések még ismeretlenek, nemzeti konzultáció is csak ősszel lesz, de ettől még a kormánypárt politikusai folyamatosan a hagyományos családról, a minél több kívánt gyerek megszületéséről beszélnek.
Mint annyiszor a kormány kommunikációjával kapcsolatban, most is felvetődik a kérdés, tényleg tudja-e, mi is a helyzet a társadalomban, tudja-e, hogyan élnek a magyarok, mikor és miért vállalnak gyereket, és mi minden történik, mire egy gyerek felnőtté válik? http://hvg.hu/itthon/20180717_ksh_nepessegtudomany_kohorsz18_csalad_mozaikcsalad