Az 1914-ben Ausztriában Hedwig
Eva Maria Kiesler néven született Hedy Lamarr életének jó része maga volt a ragyogás. Szülei jómódúak voltak, házitanítók nevelték, négy nyelven beszélt, tudott zenélni, táncolni, és színésznő akart lenni, amit el is ért. Ő volt az első nő, akit a filmvásznon először láthattak meztelenül a moziba járók. Ezzel sok férfi rajongót, de sok ellenséget is szerzett magának a kritikusok és az egyház körében.
Szülői nyomásra lett egy 13 évvel idősebb osztrák fegyvergyáros felesége, de nem volt boldog állandóan féltékenykedő férje mellett. Így fordult mintegy unalmában a fegyverek, a haditechnika felé, és önmagát képezve hozzáértővé vált. Amikor küszöbön állt Ausztria német megszállása, Angliába szökött, amiben szerepet játszott férje és saját zsidó származása is.
Hedy Lamarr, a színésznő
, aki Amerikát is meghódította, és igazi hollywoodi filmcsillaggá vált. De megmutatta másik arcát is, ami korábbi életéhez kötődött. A hajdani bécsi üzleti vacsorák, amelyeket gazdag gyáriparosok társaságában töltött el, utólag váltak csak igazán fontossá. A vacsoraasztalnál ülők talán nem is gondolták, hogy ez az elbűvölő nő bármit is megért a szakmai beszélgetésekből, de tévedtek, Hedy Lamarr nagyon is figyelt, és értett mindent.
A híradóban hallotta egyszer a hírt, hogy a szövetségesek mennyi torpedója vész kárba, és ez elgondolkodtatta. A szomszédja zongoraművész és egyben tudós ember volt, akivel elbeszélgetett erről a problémáról. Korábbi tapasztalatai és tudása révén támadt egy ötlete, hogyan lehetne kiküszöbölni a rádióirányítású torpedók megzavarását: úgy, hogy a jelet a frekvenciák közötti gyors átkapcsolásokkal továbbítják.
Lamarr és szomszédja így kifejlesztette az alkalmazkodó frekvenciaugrás elvét, és a gyakorlati megvalósításhoz a zongora szolgáltatta az alapot. A hangszer 88 billentyűjének mintájára a használni tervezett frekvenciák száma is épp ennyi volt. Egy villamosmérnök segítségével végső formába öntötték a tervet, így született meg a „titkos kommunikációs eszköz” nevű szabadalom 1941-ben.
A tengerészet titkosította az egészet, és végül nem használta a világháborúban. Mindössze egyszer vetették be élesben, 1962-ben, a kubai blokád idején. Három évtizeddel később a szabadalmat nyilvánossá tették, így a civilek is elkezdhették használni a technológiát.
Hedy Lamarr szabadalma a vezeték nélküli kommunikáció (tehát lényegében a mobiltelefon-rendszerek, a bluetooth, a wifi) alapja lett, bár ebből ő egy fillért nem látott soha Az utókor a Technika Úttörőjének járó díjjal és egyéb kitüntetésekkel jutalmazta évtizedekkel később. Fényképe felkerült a CorelDRAW nevű grafikai programcsomag borítójára is, egyedül ezért kapott némi anyagi ellenszolgáltatást.
Hedy Lamarr 2000. január 19-én hunyt el otthonában, 85 éves korában. A budapesti gyökerekkel is rendelkező hölgy születésnapja, november 9-e nem merült feledésbe: az Európai Feltalálók Napja lett.