Nemcsak súlyos
közlekedési fennakadásokat, de érzékeny gazdasági és kereskedelmi veszteségeket is okozhat a keddi genovai viadukt-összeomlás. A Morandi-hídnak is nevezett autópályaszakasz stratégiai jelentőségű volt az észak-olasz régió, valamint az olasz és a francia riviéra közötti összeköttetésben. A hatvanas években tervezett hídnak azonban vészes túlterheltséggel kellett megküzdenie, mostanában már naponta 25 ezer kamion haladt át rajta. Folyamatos karbantartás alatt állt, de már 2014-ben azt írták róla: itt volna az ideje annak, hogy felrobbantsák.
Genovában régi probléma a kelet-nyugati közlekedést biztosító A10-es autópálya vészes túlterheltsége. Ez a szakasz és a hozzá tartozó Polcevera-viadukt nemcsak a fejlett észak-olasz régió, valamint a francia és az olasz riviéra között teremt átjárást, de a városon belül is nagyon fontos szerepe van. A híd az óváros és a tőle nyugatra fekvő kikötő, az acélmű és a genovai repülőtér között teremti meg az összeköttetést, ahol amúgy a genovaiak kétharmada dolgozik – írja összefoglaló cikkében a Frankfurter Allgeimene Zeitung.
A hegyláncokkal tagolt vidéken a keletről nyugati irányba való közlekedés a városban ezen kívül csak a szintén forgalmas, tengerparton futó Aurelia nevű állami úton lehetséges. Aki ezen kívül más útvonalat akar keresni magának, annak szűk hegyi utakon kell kavarognia. A híd összeomlása után jelenleg nehéz elképzelni, hogyan lehet normális közlekedési viszonyokat teremteni ezen a környéken.
Már az átadás után megsüllyedt
A Riccardo Morandi által tervezett, és ezért Morandi-hídnak is nevezett viaduktot 1963-ban kezdték el építeni, és 1967-ben adták át a forgalomnak. A kétszer kétsávos útpálya 42 méter magasan halad el a város egyik vasúti, ipari területe felett, amelynek szélén több lakótömb is található. Itt húzódik a Polcevera folyó medre is.
Az északról, Milánó felől az A7-es autópályán Genovába érkező autós itt tud rácsatlakozni a Nizza felé vezető A10-es autópályára. A viadukton áthaladva rögtön egy alagút kezdődik, majd irányt lehet venni a francia riviéra felé.
A 1182 méter hosszú hidat négy, 90 méter magas pilon tartja. Ezek egyike omlott most össze, a mélybe rántva magával egy kb. 100 méter hosszú autópályaszakaszt és a rajta haladó autókat, kamionokat.
A hatvanas években tervezett híd kezdettől problémás volt. Az átadás után a főtartó elemei meg-megsüllyedtek, emiatt az autópálya aszfaltján is lépcsők, hepehupák, repedések keletkeztek. Az egyre öregebb építménynek közben egyre nagyobb terhelést kellett kiállnia: mostanában naponta 25 ezer teherautó haladt át rajta.
Folyamatos karbantartás alatt állt
A híd részben erősen korrodálódott acélelemeit 1992 és 1994 között renoválták. Folyamatos felújítás és ellenőrzés alatt állt, de egyre kevésbé bírta a növekvő igénybevételt. A katasztrófa után több fotó jelent meg, amelyek a híd rossz állapotát mutatják. 2014-ben a helyi újság már arról írt: itt volna az ideje a híd felrobbantásának. A rossz állapotú híd felújítására 2018-ban egy 20 millió euró értékű tendert írtak ki, amelynek elbírálása még nem fejeződött be.
Azt egyelőre nem tudni, pontosan mi okozta a tragédiát. Stefano Marigliani, az olasz autópálya-kezelő (ASPI) genovai területi igazgatója azt nyilatkozta: a katasztrófa nem volt előre látható. A hidat a törvényi előírásoknál többször is ellenőrizték, és semmi semmi utalt ilyen veszélyre.
Antonio Brencich, a genovai egyetem építőmérnöki karának professzora egy rádióinterjúban azt mondta: a híd a komoly korróziós problémák miatt folyamatos karbantartás alatt állt. Több szemtanú is beszámolt róla, hogy a hidat a viharos időben villámcsapás érhette és ezután omlott össze. Antonio Brencich szerint azonban a katasztrófához a villámcsapásnak semmi köze nincs, azt a hatvanas években alkalmazott építési technológia okozhatta.
23 alagút és 24 híd lenne a megoldás
Az egyre súlyosabb közlekedési nehézségek enyhítésére a közel 600 ezer lakosú városban már harminc éve megfogalmazódott egy elkerülő autópályarendszer a „Gronda di Genova” megépítésének terve. Az elkerülő szakasz, illetve a meglévő utak csatlakozásainak tervezése 2001-ben kezdődött el. Az új autópálya nyomvonalát északon, a hegyeken át, a városon kívül vezetnék el. Ide irányítanák át az átmenőforgalmat, a kamionok 80 százalékát és az autóforgalom 50 százalékát. A távlati terv az, hogy ha ez elkészül, a régi hídra nem engednek rá több teherautót.
Az új autópályaszakasz részletes tervezése ugyanakkor még csak most kezdődött el, az Európai Unióval nagyon hosszúra nyúló egyeztetéseket követően. A tervek az év végéig készülhetnek el, és a legoptimistább becslések is legalább tíz évig tartó építkezéssel számolnak, miután a 61 kilométernyi új útszakaszhoz 23 alagutat és 24 hidat kellene megépíteni, előbbiek hossza összesen 50 km lenne, míg utóbbiaké 5 km.
Az olasz autópálya-kezelő vezetője szerint ez a nagyívű építkezés csak a svájci Alpokban elkészült Gotthárd-alagúttal vagy a La Manche-csatorna alatt húzódó Csalagúttal vethető össze. Giovanni Toti, Liguria tartomány elnöke azzal igyekezett lehűteni a várakozásokat, hogy „még ha eurómilliárdjaink lennének, akkor sem lenne holnap egy új hidunk a városban”.
„Ha majd 10 év múlva összedől, emlékezzenek a nevekre”
A kedden összeomlott Polcevera-viadukt rávilágít az új olasz kormány közlekedéspolitikájában meglévő ellentmondásokra, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az Öt Csillag Mozgalomhoz tartozó Danilo Toninelli kozlekedési miniszter most szigorú felelősségre vonást követel. A politikus azt mondta: ha kiderül, hogy emberi mulasztás történt, akkor annak, aki hibázott, meg kell fizetnie ezért.