A 90-es évek elején sokan úgy gondolták, hogy a piacgazdaságra csak akkor tudunk sikeresen átállni, ha rengeteg külföldi tőkét vonzzunk az országba. Az érvelés úgy szólt, hogy csak ez a beáramló FDI lesz képes véghezvinni a szükséges gazdasági modernizációt. Kelet-Európa országait így arra sürgették, hogy minél inkább nyissanak külföld felé, hiszen csak így lehetnek majd igazán versenyképesek.
Az autóipar ennek a történetnek a középpontjában volt: a külföldi nagyvállalatok hamar átvették a régiós cégek feletti irányítást, majd pedig szépen be is integrálták azokat az európai, illetve globális hálózatukba. A térségünk jelentősége pedig látványosan nőtt ennek hatására: míg 1989-ben alig 945 ezer autót gyártott le a közép-kelet-európai régió, ez a szám 25 év alatt megtriplázódott. Az európai autógyártásban betöltött szerepünk pedig ez idő alatt négyszer akkora súlyú lett. Sőt, mindemellett megjegyzendő, hogy a régiós autóipari beszállítóink még az autógyártásnál is jobban megerősödtek, mivel temérdek új kapcsolat épülhetett ki a nyugat-európai cégekkel.
Suzuki, Opel, Audi, Mercedes, és most már BMW is
Magyarország már a kezdetektől fogva az autóipari beruházások célpontjába került. Sőt, a rendszerváltás után konkrétan az elsők voltunk, ahol ilyen megvalósult. Először a Suzuki és az Opel választott minket a 90-es évek elején, majd ezt követően az Audi is gyárat alapított Győrben, ahol 1994-ben indult meg a termelés.
Ezeket a nagy cégeket sok nemzetközi autóipari beszállító követte, mivel közel akartak lenni a termeléshez. A térbeli távolságoknak ugyanis igen komoly jelentősége van ezen a piacon. Majd 2012-ben már a Mercedes (Daimler) is megkezdte termelését Kecskeméten, és ezáltal a magyar járműipar egészen kimagasló pozíciót foglalt el a gazdasági szerkezetünkben.
Miket gyártanak?
A teljesség igénye nélkül: az elmúlt években a győri Audi gyárban főként a TT Coupé, a TT Roadster, az A3 Limousine és az A3 Cabriolet autókat gyártották, de immár a Q3-as SUV is felkerült a palettára. A kecskeméti Mercedesnél eddig főként a B és a CLA osztályú járművek álltak elő. Eközben az esztergomi Suzuki gyár 2013-tól SX4 S-CROSS-t kezdett gyártani, majd 2015 márciusától már a magasabb árkategóriájú Vitarát is sorozatgyártásba vették.
Az elmúlt két évtizedben a járműipari vállalkozások szinte minden évben jelentősen növelték a termelésüket, ami a tartós exportkeresletnek volt köszönhető. Az autóipari FDI-állomány a válság előtti egy évtizedben (1998-2008) 866 millió euróról egészen 6,4 milliárdra nőtt (a továbbiakról lásd Petr Pavlinek elemzését). Ahogy pedig a KSH megállapította, 2011-től az egész ipari termelésünk fő motorjává lépett elő a járműgyártás.
A magyar autóipar elképesztő szárnyalását egyedül a pénzügyi válság tudta megakasztani. Az eladás és a gyártás is 30-40 százalékkal esett vissza a válságot követő két évben. Ez márpedig akkora pofon, hogy az egész nemzetgazdaság is megérezte. Maguk az autógyártók és a beszállítóik is rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, több körben is ijesztő tőkekivonást, illetve átszervezéseket terítékre véve.