A szet erőművek 70-85
százalékos hatékonysággal tudják megőrizni az energiát, így a jelenlegi energiatárolási technológiák közül a szivattyús tározás a legköltséghatékonyabb. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium energiatárolási adatbázisa szerint világszinten a szet erőművek teszik ki a hálózatot kiszolgáló energiatárolók 95 százalékát (összesen 184 gigawattos névleges teljesítménnyel), természeti követelményei miatt mégis összesen tíz országban található ezek közel háromnegyede.
Magyarországon először a Paksi Atomerőmű rugalmatlansága miatt került szóba egy szivattyús tározó létesítése, de a Visegrádi-hegységben található Prédikálószékre tervezett erőmű ötlete a bős-nagymarosi vízlépcső bukásával feledésbe merült. A kétezres évek elején a zempléni Aranyosi-völgybe álmodott szet megépítését pedig az hiúsította meg, hogy zöld szervezetek észrevették: a projektet egy uniós védelem alatt álló Natura 2000 területen valósították volna meg.