Magyarországnak több

olyan tartaléka is van, amelyeket kiaknázva, saját erőből is képes megoldani a gazdasági növekedésből eredő munkaerőhiányt – mondta Kövér László Az Üzletnek adott interjújában. Az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, a korábbinál konzultatívabb törvényhozásra számít.

A házelnök szerint a kormány két nagy tartalékra számíthat demográfiai programja reménybeli, hosszú távú eredményein, valamint a robotizációban, a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeken túl. Az egyik ilyen tartalék az oktatási rendszerben van, ami szintén nem hoz rövidtávú eredményt, a másik pedig a “magyarországi cigány népesség még nem integrált része”, amit a kabinet közmunkaprogramon keresztül már megpróbál visszavezetni a munka világába – fejtette ki, hozzátéve, “Európában, mivel 8,5-10 millió roma él a kontinensen, ez ugyanúgy tartalék lehetne más országok számára is”.

A kormánypárti politikus szerint hasonló tartalékot jelentenek a munkanélküli fiatalok is, még amellett is, hogy Magyarországon a 15-25 év közötti korosztályokban mért munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, azaz kevesebb, mint kétharmada az Európai Unió átlagának.

Kövér László elmondta, a magyar demográfiai mutatók jelenleg még a visegrádi négyekkel összevetve sem a legjobbak, de szerinte a korábbi, egészen rossz állapotokat már jelentősen sikerült meghaladni.

A növekvő magyar gazdaságnak olyan munkaerő igénye van, amire a demográfiai folyamatok jelenleg nem képesek megoldást adni, sokan pedig ezzel igazolják az illegális migráció eltűrését, ösztönzését – hívta fel a figyelmet a parlament elnöke.

A nyugaton végbement migráció katasztrofális következményei ugyanakkor megmutatják, hogy ez nem járható út – folytatta Kövér László, aki szerint az oda a közelmúltban “betelepült emberek – noha egyébként fiatal és életerős férfiemberek – sem nem hajlandók, sem nem alkalmasak arra, hogy nagy részüket a munkaerőpiac felszívja”. “Egyrészt képzetlenek, másrészt a mentalitásuk, a munkakultúrájuk teljesen más, mert egy más civilizációban, egy más kultúrában nőttek fel” – tette hozzá, megjegyezve, a korábbi vendégmunkásokból lett letelepülőkkel ellentétben, ők nem is biztos, hogy a beilleszkedés szándékával érkeztek, hanem “hogy ráakaszkodjanak az adott ország jóléti szociális ellátórendszerére”.

Az Országgyűlés elnöke szerint ezért akármennyire is kézenfekvő lenne, hogy kívülről próbálják megoldani a munkaerő-problémákat, azt csak nagyon óvatosan szabad megtenni. Hangsúlyozta, az Erdélyből és más határon túli területekről az elmúlt évtizedekben Magyarországra települtek nélkül, több területen is sokkal rosszabb helyzetben lenne az ország, például a jelenleginél is sokkal nagyobb lenne az orvos- és nővérhiány.

Kövér László kiemelte ugyanakkor, hogy a kormánynak nem célja “kiüríteni a kárpát-medencei magyar szállásterületeket”, sőt mindent megtesz azért, hogy a szülőföldön, magyarként boldogulást segítse anyagi és politikai eszközeivel.

“Ha már egyáltalán a külső munkaerő bevonása fölvetődik, akkor elsősorban a környező országok hozzánk hasonló kultúrájú polgárai azok, akik itt számításba jöhetnek, ahogy például Kárpátaljáról vagy Ukrajna más részeiből az ukránok is” – mondta a házelnök