Az Európai Unió Bírósága

devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősíti a Kúria eddigi gyakorlatát – közölte a Kúria devizahiteles szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó Konzultációs Testülete csütörtökön.

A Kúria honlapján közölte, a testület az október 10-i ülésén az Európai Bíróság által 2018. szeptember 20-án hozott ítéletével kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdéseket vitatta meg.

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG SZEPTEMBER 20-ÁN HOZOTT ÍTÉLETE KIMONDTA: AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT ESETÉBEN NEM ELÉGSÉGES, HA EGY PÉNZINTÉZET ÁLTALÁNOSSÁGBAN ÍRT ARRÓL EGY KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN.

A testület álláspontja szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” – fogalmaztak.

Az ügy előzménye, hogy két magányszemély svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetniük, de e részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges ingadozásához kapcsolódó kockázatot. Az árfolyam későbbi emelkedése miatt a havi törlesztőrészlet az egekbe emelkedett.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és elrendelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

Az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az Európai Bíróság ítélete nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket a vonatkozó joggyakorlatában az Európai Bíróság már nem fejtett volna ki, és amiket a Kúria már ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során.

Közölték, jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges. Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria – az Európai Bíróság újabb joggyakorlatával is teljes mértékben összhangban álló – korábbi elvi iránymutatásai figyelembevételével.

A Konzultatív Testület megítélése szerint a szeptemberben hozott ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, ezért azon fogyasztók számára, akik eddig nem láttak indokot a perlésre, ez az ítélet sem szolgáltat alapot újabb perek indítására; a már folyamatban lévő perekben a testület pedig az eddigi iránymutatások szerinti elvek érvényesítését tartja irányadónak.

https://index.hu/gazdasag/2018/10/11/a_kuria_szerint_nincs_uj_teendo_a_devizahitelek_ugyeben/