Az első, a közszolgálati ZDF által készített és publikált exit pollok alapján hatvan éve nem szerepelt olyan rosszul a keresztényszociális unió, azaz a CSU a bajorországi választásokon mint most vasárnap.

Angela Merkel pártjának koalíciós partnere mindössze a szavazatok 35,5 százalékát szerezte meg az első adatok szerint, és ezzel egészen biztosan elveszítik abszolút többségüket, amit kis túlzással töretlenül őriztek idáig a második világháború óta.

1962 óta egy olyan ciklus volt, amikor a CSU nem tudott abszolút többséget szerezni a tartományi gyűlésben. A legutóbbi választáson közel 48 százalékot kaptak, de az is elég volt ahhoz, hogy egyedül kormányozzanak.

Bajorország az egyik legnépesebb és legtehetősebb tartománya Németországnak 13 millió lakossal, politikai tekintetben az egyik legbefolyásosabb tartományról van szó.

A nagy győztes az első adatok alapján a Die Grüne, azaz a zöldek lehetnek, ha tényleg 18,5 százalékot kaptak, azzal megduplázták szavazóik számát a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) pedig 11 százalékkal ugyan az országos támogatottsága alatt teljesített, viszont először került be a bajor tartományi gyűlés pártjai közé.

Legalább akkorát zuhantak a szociáldemokraták mint Horst Seehofer pártja: az első számok szerint még az is előfordulhat, hogy a 10 százalékot sem érik el, és egész biztosan elbukják a második legerősebb párt pozícióját.

A Szociáldemokrata Párt (SPD) egyik támogatója, miután meglátta az első exit poll-eredményeket.Fotó: DANIEL KARMANN/AFP
A helyi Freie Wähler Bayern balliberális-centrista-környezetvédő protesztpárt meglepően jól szerepelt, akár 11 százalékot is kaphatnak, és szinte biztos, hogy bejutnak a parlamentbe.

Különös súlyt ad a választásnak, hogy 72,5 százalékos volt a részvétel, 40 éve nem mentek el ennyien voksolni Bajorországban.

Bajorországot mélyen érintette a 2015-ös menekültválság, aminek kitörése után közel 1 millió menekült és bevándorló érkezett Németországba a déli határon keresztül. A válság kezelése súlyos feszültséget teremtett a kormányzó CDU és CSU között, és évtizedek után először az is komolyan felmerült, hogy a két párt nem közösen kormányozza tovább Németországot.

Több elemző szerint azonban nem a menekültválság okozta elsősorban a CSU népszerűségvesztését, hanem az országon belüli népességmozgások, illetve a „hagyományos bajor” életforma visszaszorulása a modern, nagyvárosi rétegek erősödésével szemben. (Guardian / Politico)