Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Toldy Ferenc Gimnázium, valamint az Eötvös József Gimnázium vezeti a HVG 2019-es középiskolai rangsorát. Pénteken jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
„A HVG Középiskolai Rangsorában eddig mindig a budapesti Fazekas Gyakorló Gimnázium végzett az élen. Idén ez megváltozott” – olvasható a HVG kiadványában, amelyből kiderül: a 2019-es rangsort az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti, amely egyenletesen jól teljesített minden tárgyból, a diákok egyetemi felvételi átlagpontszáma például kifejezetten magas, 440 pont feletti.
A második és a harmadik helyen két állami fenntartású fővárosi gimnázium, a Toldy és az Eötvös végzett, a Fazekas a negyedik helyet szerezte meg. A Fazekas egyébként két – a matematikaérettségi és a matematikai kompetenciamérés eredménye alapján összeállított – alrangsort is vezet, ugyanakkor a gimnáziumban valamivel gyengébb eredmények születtek a humán tárgyakból, mind magyarból, mind történelemből.
Rang | Intézmény |
1. | ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest) |
2. | Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium |
3. | Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium |
4. | Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium |
5. | Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium |
6. | ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest) |
7. | ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest) |
8. | Lovassy Lászó Gimnázium (Veszprém) |
9. | Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr) |
10. | Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest) |
„A legjobb tíz gimnázium listáját egyébként budapestiek dominálják, két vidéki, a veszprémi Lovassy és a győri Kazinczy fért be közéjük. A Lovassy megcsípett egy első helyet is az alrangsorokban azzal, hogy a diákjai 447 átlagpontot értek el az egyetemi felvételijükön. A legjobb húsz iskola között már majdnem kiegyenlítődik a budapesti–vidéki arány (11:9). Összességében egyébként a vidékiek vannak többen a százas rangsorban, ám inkább a második felében: az első ötvenben 24 budapesti és 26 vidéki található, a második ötvenben azonban a 13 budapestire 37 vidéki jut” – olvasható a kiadványban.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2017-es kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.
„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek péntektől az újságárusoknál.