A nők egyházi
szerepének kiterjesztését, a melegek egyházi életbe való bevonását és a szexuális visszaélésekkel szembeni erélyesebb fellépést szorgalmazó zárójelentéssel ért véget szombat este a fiatalokról szóló püspöki szinódus a Vatikánban, háromheti tanácskozást követően.
A szombat este közzétett, 167 fejezetet tartalmazó dokumentum a modern társadalmakat érintő számos kérdéssel foglalkozik a migrációtól kezdve a virtuális valóság veszélyén át, és olyan kényes témákat is érint, mint a melegek helyzete, vagy az egyházat megrázó pedofilbotrányok.
A dokumentum a nők egyházi szerepéről szólva úgy fogalmaz, hogy jobban be kell vonni őket a vezetői szinten történő közreműködésbe, hiszen az egyház e tekintetben „elkerülhetetlen változás” elébe néz. Mindazonáltal nem arról van szó, hogy a katolikus egyház megnyitná a nők előtt a pappá válás lehetőségét. A szöveg inkább úgy fogalmaz, hogy
a női hang hiánya szegényesebbé teszi a vitát és az egyház útját.
Ennél a fejezetnél tucatnyi ellenszavazat volt szinódusban, amelynek soraiba mindössze hét apácát hívtak meg, őket is szavazati jog nélkül.
A püspökök állást foglaltak amellett arról is, hogy a homoszexuális embereket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni szexualitásuk miatt, hanem hitükben kísérni kell őket. „Isten minden embert szeret, s így tesz az egyház is” – olvasható az irat talán legtöbb vitát keltett fejezetében, amelyet 178 szavazattal fogadtak el 65 ellenében.
Az iratban emellett a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek. A szöveg szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek.
A zárójelentés felveti a „felelősség és átláthatóság” hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek a feldolgozásával összefüggésben. A dpa német hírügynökség szerint ugyanakkor az iratból hiányzik a felelősség világos elismerése az évtizedeken át eltussolt, papok által elkövetett szexuális visszaéléseknél.
Bár a chilei, az amerikai, és németországi szexbotrányok nagy megpróbáltatás elé állították az egyházat, a szavazáson 208 támogató ellenében a szinódus 30 résztvevője voksolt nemmel a dokumentum „Igazságot keresni és bocsánatot kérni” címet viselő fejezete ellen.
Ferenc pápa a szinódus eredményeit összegző iratról tartott végszavazást követően az egyház egyfajta „üldöztetéséről beszélt”. „Hevesen vádolnak minket” – jelentette ki anélkül, hogy a szexuális visszaéléseket említette volna. Mint mondta, az egyház nehéz időszakot él meg, „folytonos vádaskodásokkal” akarják bemocskolni. Az egyházfő ezért felszólította a püspököket, hogy védjék meg az egyházat az ilyen „üldöztetéstől”.
A hírügynökségek szerint Ferenc pápa kijelentésével vélhetőleg Carlo Maria Vigano érsekre utalhatott, aki a papi pedofília eltussolásával vádolta az egyházfőt. Az egyházon belül azóta vita zajlik a követendő irányról a pápa konzervatív ellenfelei és az úgynevezett modernizálók között.
A Vatikánba 267 szinódusi atya érkezett a világ egyházmegyéiből az október 3-án kezdődött tanácskozásra. Az üléseken nyelvi csoportokban, a szinódust témáit tartalmazó munkadokumentum (Instrumentum laboris) pontjait dolgozták fel. Az eredményt magába foglaló zárójelentésről (Relatio synodi) a szinódus utolsó napján szavaztak. A találkozón 23 szakértő és 36 fiatal is részt vett, nekik azonban nincs szavazati joguk.
Ez volt a Ferenc pápa által vezetett harmadik szinódus.
A szinódus intézményét VI. Pál pápa vezette be: a pápa által összehívott püspöki gyűlés az egyház számára fontos és aktuális, a világban való tevékenységével kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. Nem döntéshozó szervezet, de a szinódus zárójelentése alapul szolgál a pápa számár