A Dunában jelenleg

olyan kevés a víz, hogy ha teljes kapacitással menne az erőmű, akkor a folyó közel nyolcadát kellene kiszivattyúzni a mederből a létesítmény hűtéséhez. Paks környékén ennek azért van jelentősége, mert az erőművet a Dunával hűtik. A vizét kiszivattyúzzák a mederből, lehűtik vele a blokkokat, majd a meleg vizet egy csatornán visszaengedik a folyóba.

Nyáron az utóbbi jelentett problémát, hiszen ha az erőmű működését nem is veszélyezteti a Duna túlhevülése, a helyi élővilágot viszont igen, épp ezért törvényi gátja van annak, hogy meddig melegedhet fel a folyó. Ha a jogszabályban előírt szintet eléri a hőmérséklet, akkor valamit tenni kell, ami végső esetben az erőmű termelésének visszafogása vagy akár leállítása is lehet. Ehhez jutottunk elég közel a nyáron, amikor csak néhány század fokra volt a jogszabályi hőmérsékletszint, ráadásul úgy, hogy a mérésnél még egy jogi kiskaput is kihasználtak.

Most a hőmérséklet nem okozhat gondot, az azonban igen, hogy nagyon kevés a víz a Dunában. A folyó vízhozama Paksnál átlagosan másodpercenként 2300 köbméter, amihez képest az erőmű 100 köbméteres igénye nem annyira sok. Jelenleg azonban másodpercenként csak 830 köbméter víz érkezik, aminél a kivett mennyiség arányaiban már jóval jelentősebb.

A valódi problémát azonban még csak nem is ez jelenti, hanem az, hogy a vizet egy csatornán keresztül vezetik az erőműben, ami természetesen nem a meder aljáról indul, így egy bizonyos vízszint alatt egyszerűen nem megy bele víz. Ehhez jutottunk most elég közel: nagyjából 90 centire vagyunk attól a ponttól, ahol – a paksi erőmű fukusimai katasztrófa miatti célzott felülvizsgálata szerint – még beindíthatóak a hűtővízszivattyúk.

Első ránézésre ez a 90 centi soknak tűnhet, valójában azonban már napokkal ezelőtt biztonsági intézkedések léptek életbe az alacsony vízszint miatt. Sőt, a négyfokozatú intézkedéssorozatból jelenleg a másodikban vagyunk, és pár napja egy rövid időre a harmadikat is elrendelték.

Ennek magyarázata, hogy a hűtővíz elapadása sokkal nagyobb kockázatot jelent annál, hogy kiesik a hazai áramtermelés fele.

A reaktorban ugyanis a hőfejlődés a láncreakció (tehát az áramtermelés) leállítása után sem szűnik meg rögtön, hiszen a korábbi működés során keletkezett radioaktív anyagok bomláshője továbbra is képződik – magyarázta lapunknak Cserháti András, a Magyar Nukleáris Társaság alelnöke.

Közvetlenül leállítás után ez az úgynevezett maradékhő a teljes teljesítmény 6-7 százaléka, ami napok, hetek alatt folyamatosan csökken. A hatékony hűtésre azonban így a leállított állapotban is szükség van, ezért az atomerőműben a biztonsági hűtővíz megléte elsőrendű biztonsági kérdés. Persze ennek mennyisége jóval kevesebb, mint amennyi a működés alatt kell. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója korábban arról beszélt, hogy a leállított blokkoknak 10 köbméternyi vízre van szükségük másodpercenként.https://g7.hu/allam/20181026/nyaron-nehany-fokra-most-90-centire-voltunk-a-paksi-eromu-leallitasatol/