Úgy tűnik,

már a kormány is látja, hogy a kutak bejelentése körüli kavarása miatt nem reális, hogy az év végéig engedélyeztessék az országban lévő több százezer illegális kutat, ezért 2020 végéig tolnák ki a határidőt. Az engedélyeztetés mindennel együtt akár több mint 100 ezer forintba kerülhet kutanként, de elvileg szeretnék egyszerűsíteni az eljárást. Összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni.
Idén december 31-ig büntetlenül lehet bejelenteni Magyarországon az illegális fúrt kutakat, ugyanakkor az addig hátralévő levő idő alighanem túl kevés arra, hogy az országban található több százezer, egyes becslések szerint akár egymillió kút bejelentéséhez szükséges engedélyeztetési eljárásokat lebonyolítsák.

Úgy tűnik ezt a kormány is látja, ugyanis október 20-án benyújtották az engedélyezési moratórium meghosszabbítására irányuló javaslatot a parlamentnek,

AMI ALAPJÁN 2020. DECEMBER 31-IG TOLNÁK KI A HATÁRIDŐT.
Bár az év végi határidőről már nagyjából két éve lehet tudni, ami elegendő idő lett volna arra, hogy minden illegális kutat bejelentsenek, a kormány bekavart azzal, hogy időközben kitalálta, jobb lenne, ha 80 méteres mélységig bejelentésre és engedélyre se lenne szükség.

Egy év telt el úgy, hogy azt lehetett hinni, ezt a változtatást bevezetik. Majd a módosítással meg is próbálkoztak a parlamentben, de az Alkotmánybíróság végül augusztusban elkaszálta. Az illegális kutasok többsége így az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy a várt könnyítés elmarad, a kutat mégiscsak engedélyeztetni kell.

Kitolhatják a határidőt
Ha a határidőt tényleg kitolják, akkor ideiglenesen sokan megnyugodhatnak, ugyanakkor hosszabb távon is releváns marad egy csomó kérdés a kutakkal kapcsolatban: ebben a cikkben ezekre szedtük össze a válaszokat Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrok Egyesületének (MVE) elnökének segítségével.

Legálisan kutat fúrni ma nem olcsó dolog: egy 50 méter mély, nem nagy vízigényű kút építési és engedélyeztetési költsége mintegy másfél millió forint. Ezért a Kútfúrók Egyesülete szerint a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik, évente 4000-5000-at. A kútfúrás liberalizációját éppen ezért már régóta szorgalmazta a mezőgazdasági lobbi, 2013-ban majdnem törvény is lett belőle, igaz, akkor még csak 50 méter volt a meghatározott fúrásmélységi határ.

Olvasói visszajelezések alapján sokaknak nem volt egyértelmű, hogy a régi, például 100 éves ásott kutakra is kell-e engedélyt kérni. A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az összes 1992. február 15. után létesült fúrt és ásott kút engedélyköteles. Az 1992. előtt fúrt vagy ásott kutak esetében három fajta helyzet állhat fenn:

olyan ásott kútról van szó, ami jogszerűen létesült engedély nélkül: ebben az esetben üzemeltetési engedélyt kell kérni.
olyan ásott kútról van szó, amire engedélyt kellett volna kérni, de ez elmaradt: ebben az esetben fennmaradási engedélyt kell kérni.
1992. február 15. előtt fúrt kút: üzemeltetési engedélyt kell kérni rá.
A moratórium csak azokra vonatkozik, akik magáncélra fúrtak kutat, nem védett területen fúrtak és talajvizet vagy partiszűrésű vízkészletet használnak. Az üzemeltetési engedélyt a létesítési engedélyt megadása után lehet megszerezni, az engedély megadása előtt az elkészült kút valós mélységét és helyét ellenőrzik.

A fennmaradási engedélyezés ennél bonyolultabb dolog, megadásánál ugyanis lényegében a létesítési engedély és az üzemeltetési engedély feltételeinek is meg kell felelni (arról, hogy konkrétan mik ezek a feltételek, ebben a tájékoztatóban olvashat).

https://index.hu/gazdasag/2018/10/31/kut_kutfuras_illegalis_bejelentes_kaosz/