Van egy harminc -harmincöt százalékos része a magyar társadalomnak, amelyik nem jövedelmi tekintetben, de életkörülményeiben, képzettségében, iskolázottságában, életmódjában nem Európában él. Ez a deprivált, lecsúszott réteg, a lakosság harmada, ami nem az utóbbi öt évben, nem is a rendszerváltás idején keletkezett, hanem már a nyolcvanas években is mérhető volt, folyamatosan újratermelődik. A magyar társadalom egyik legnagyobb problémájának ezt tartom” – mondja Kolosi Tamás szociológus, a Társadalmi riport alapító szerkesztője.
Ezért óriási gond az, hogy az iskolarendszer nem kínál felzárkózási lehetőséget az alacsonyabb társadalmi státuszú családok gyermekeinek, hanem inkább konzerválja ezt az állapotot. A PISA-tesztekből világosan kiderül, hogy az EU országok között Magyarországon határozza meg legerősebben a szülők társadalmi státusza a gyerekek iskolai teljesítményét.
„Nemzetközi összehasonlításban ezek az eredmények kifejezetten rossz képet mutatnak a magyar helyzetről, olyan országokkal sorolnak bennünket egy kategóriába, amelyekkel azért nem szeretünk egy ligában lenni. Végtelenül szegregált, fejlődő országokról beszélünk” – összegez Tóth István György.
https://444.hu/2018/11/05/az-orszag-prosperitasaval-kapcsolatos-buncselekmeny-ha-ezt-nem-tesszuk-meg