Százalékokra lefordítva a demokraták 53,1 százalékot szereztek a republikánusok 45,2 százalékával szemben, mandátumokra lefordítva pedig azt jelenti, hogy a képviselőházban 42 mandátumot happoltak el ellenfeleiktől (a 42. képviselői hely sorsa pont magyar idő szerint kedd hajnalban dőlt el a kaliforniai Central Valley-ben, a balliberális fellegvárnak számító Kaliforniában 2018-ban nem kevesebb, mint hét képviselőházi mandátumot veszítettek el a republikánusok).
Az eddig rekordgyőzelmet is a demokraták tartották, méghozzá 1974-ből. A republikánus Richard Nixon lemondása után pár hónappal tartott félidős választáson ugyanis a párt jelöltjei összesen 7,4 milló szavazatot vertek rá a Watergate-botrány miatt dicstelen körülmények között (az impeachment elől a lemondásba menekülő) távozó elnök pártjára.
Donald Trump és a republikánus párt azzal vigasztalódhat, hogy a Szenátusban sikerült megerősíteni a pozícióikat, ahol az eddigi 51 helyett 52 mandátummal rendelkeznek, sőt, ez magyar idő szerint szerda hajnalra valószínűleg 53-ra emelkedik, ugyanis a Mississippi államban rendezett rendkívüli (a posztot betöltő szenátor visszavonulása miatt megrendezett) választáson is a republikánus Cindy Hyde-Smith az esélyes. De mivel a szenátusi versengés csak a hat évre szóló mandátumok egyharmadára terjedt ki (ráadásul a demokratáknak nem kedvező leosztásban), szóval a közhangulat egésze szempontjából nem számít mérvadó indikátornak a republikánus fölény.
A vereség mértéke nem csak az ország ideológiai és regionális megosztottságát jelzi, hanem – a demokrata kommunikációban mindenképpen – a Donald Trump elnökségével való elégedetlenséget is.