Bánki Erik fideszes
képviselő hatalmas üzletbe vágott Erdélyben több mint tíz éve
- Cégein keresztül földeket vett, ahol egy sokmilliárdos beruházást akart megvalósítani
- Se az nem világos, hogy földekre miből tellett neki, se az, hogy a beruházásra honnan lett volna pénze
- Az ötlet végül bebukott, Bánki cégei rengeteg köztartozást halmoztak fel, idén mégis sikerült százmillió forint plusszal kiszállnia
- Bánki azt mondja, sok részletre nem emlékszik már és lehet, hogy valami kimaradt a könyvelésükből, deegyébként minden rendben volt
- Szerző: Zöldi Blanka (Direkt36) és Ana Poenariu (RISE Project)
Több mint tíz évvel ezelőtt egy fiatal magyar vállalkozó a Duna TV Gazdakör című műsorában beszélt egy nagyszabású, erdélyi beruházásról: bioetanol gyárak fognak épülni Nagyszalontán és Nagykárolyban. A gyártandó üzemanyaghoz szükséges növényeket, például kukoricát és cirokot, a helyi gazdáktól tervezték felvásárolni. „Azt gondolom, hogy egy jó megélhetést biztosít ez számukra” – mondta a 70 millió eurós (több mint 17 milliárd forintos) beruházást ígérő cég, a HP Investment ügyvezetője.
Az üzletember Bánki Erik volt, aki már a felvétel idején is a Fidesz parlamenti képviselője volt, ma pedig az egyik legfontosabb parlamenti testület, a gazdasági bizottság elnöke.
A tervezett beruházások megvalósításához Bánki 2007 és 2010 között 114 hektárnyi földet és egy céget vásárolt Romániában, több mint 250 millió forint értékben, derítette ki a Direkt36 és a Rise Project nevű romániai tényfeltáró központ. Bánki a földek egy részét a nagyszalontai önkormányzat árverésein szerezte, amelyeken egyetlen vetélytársa az unokatestvére volt. A földvásárlások eddig rejtve maradtak, mivel a képviselő az ingatlanokat nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.
Vagyonnyilatkozatából és a cégei nyilvános pénzügyi beszámolóiból az sem derül ki, miből fedezte a föld- és cégvásárlásokat. A befektetéseket megelőző években ugyanis romániai és magyar cégei veszteséget, vagy mindössze pármillió forintos nyereséget termeltek. Bánki a Direkt36-nak azt mondta, hogy a romániai cégei több vállalattól is kaptak kölcsönt a föld- és cégvásárlásokra, de a hitelező cégek nevére már nem emlékezett, és bár kértük, nem mutatott ezekről dokumentumokat sem. Azt pedig, hogy vagyonnyilatkozatából miért hagyta ki a romániai földeket, azzal indokolta, hogy nem magánszemélyként, hanem cégein keresztül birtokolta, így pedig szerinte nem volt köteles feltüntetni azokat.
Fontosnak tartod a hatalom ellenőrzését? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez akár néhány ezer forinttal!
A Bánki által ígért bioetanol gyárakból végül nem lett semmi, cégei a bedőlt projekt után 2,3 millió eurós (akkori árfolyamon több mint félmilliárd forintos) köztartozást halmoztak fel Romániában, majd felszámolás alá kerültek. Bánki romániai földjei azóta már nincsenek meg. Egy részükből a tartozásait fedezte úgy, hogy a földeket jóval magasabb áron számították be a törlesztésbe, mint amennyiért szerezte azokat. A maradékot pedig 309 ezer euróért (100,4 millió forintértért) értékesítette idén nyáron.
Ellenzékből Romániába
Bánki Erik 1989 óta tagja a Fidesznek. Kezdetben a párt Baranya megyei vezetésében vett részt, majd 1998-ben parlamenti képviselő lett, 2012 és 2014 között pedig az Európai Parlamentnek is tagja volt. Évekig nem jelent meg a Fidesz vezetésében és a párt első vonalában, de 2015-ben fontos pozíciót kapott: ő váltotta Rogán Antalt a parlament gazdasági bizottságának élén.
A bizottság elnökeként Bánki nyújtotta be a javaslatot, amely az „elvesztette közpénz jellegét” indokolással titkosította volna a jegybank alapítványaiba tett 250 milliárd forintot, befolyása volt a letelepedési kötvényprogramból profitáló cégek kiválasztására, és szerepe volt abban is, hogy a lakástakarék-támogatást idén októberben egyik napról a másikra megszüntették.
A képviselőség mellett Bánki már a kilencvenes években elkezdte építeni üzleti karrierjét is. Testvérével két külkereskedelmi, majd 2004-ben egy ingatlanforgalmazó céget alapított. A családi vállalkozások azonban nem hoztak számottevő bevételt. Az egyik külkereskedelmi cég ugyan termelt évi pármilliós profitot, de a másik két céget sosem sikerült nyereségessé tenni.
Bánki a mérsékelt hazai üzleti sikerei ellenére terjeszkedni kezdett. 2006-ban pont akkor alapított céget Romániában HP Investment néven és kezdett el a magyar határ menti településeken üzletelni, amikor egy osztrák-magyar állami cég, a Duna Fejlesztési Kft. is itt tervezett beruházásokat.
A Magyar Fejlesztési Bank résztulajdonában álló Duna Kft-t 1998-ban azzal a céllal hozták létre, hogy segítséget nyújtson magyarországi környezetvédelmi beruházások előkészítéséhez. Ilyenek voltak a bioetanollal, azaz a növényekből előállított üzemanyaggal kapcsolatos fejlesztések is. „Akkoriban a bioetanol üzemek látszottak a legígéretesebbnek. Az osztrákok pedig átadták nekünk a fejlesztési tapasztalataikat” – mondta a Direkt36-nak a ma már nyugdíjas Érsek Tibor, a Duna Kft. korábbi ügyvezetője.
A magyarországi projektek mellett a szomszédos Romániában is elkezdett „beruházási lehetőségeket vizsgálni” a Duna Kft. „Az előkészületek Nagykárolyban és Nagyszalontán tartanak a legelőrébb” – írták 2007 nyarán magyar és romániai újságok. A Duna Kft. megtervezte, előkészítette a projekteket, és igyekezett megfelelő finanszírozási lehetőségeket, befektetőket is találni a beruházásokhoz. A Duna Kft. Romániában tárgyalt Bánki egyik cégével is, mondta Érsek a Direkt36-nak. Bánki azt mondta, hogy egy konferencián találkozott a Duna Fejlesztési Kft.-vel, de arra nem emlékezett, hogy a romániai cégei kötöttek-e bármilyen szerződést az állami fejlesztési céggel.
17 milliárdos ígéret
Bánki jelentős földvásárlásokba kezdett a tervezett bioetanol beruházások helyszínein. Különböző romániai cégeken keresztül Nagyszalontán és Nagykárolyban vásárolt összesen több mint száz hektár földet, derül ki a Direkt36 és a Rise Project által megszerzett önkormányzati és bírósági iratokból. https://444.hu/2018/12/11/sokmilliardos-beruhazast-igert-erdelyben-a-fideszes-banki-erik-a-projekt-bedolt-de-o-szazmillioval-szallt-ki