Arra, hogy okosabb
vagy az átlagnál, a szerénységed mellett további 17 jel utalhat a Business Insider szerint.
Zeneórákra jártál
Kutatásokkal igazolt, közismert tény, hogy a zene fejleszti a gyerekek értelmi képességeit. Egy 2011-es vizsgálatban például azt találták, hogy a 4 és 6 év közötti gyerekek verbális készségei már néhány hónapnyi zeneóra után fejlődtek. Egy 2004-ben végzett felmérés is hasonló eredményt hozott: a zeneórán részt vevő gyerekek IQ-ja (szemben a más jellegű foglalkozásra járó, vagy nem különórázó gyerekekével) mérhetően magasabb lett 9 hónap alatt. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy más vizsgálatok tanúsága szerint a jobb képességű gyerekeket eleve nagyobb kedvvel íratták be zenére a szüleik, így a muzsika inkább csak növelte a már meglévő előnyt.
Te vagy az elsőszülött
Több más vizsgálat mellett egy átfogó, 250 000 főt bevonó norvég kutatás is arra a megállapításra jutott, hogy az elsőszülött gyerekek IQ-ja magasabb, mint a később született testvéreké. (A fenti vizsgálatban a legidősebb gyerekeké átlagosan 103, a következőké 100, míg a harmadiknak született testvérek IQ-ja átlagosan 99 pont között mozgott). Többek között ez az IQ-előny is lehet az oka annak, hogy az elsőszülöttek felnőttként is sikeresebbnek bizonyulnak a testvéreiknél. Hogy egykeként hol helyezheted el magad ezen a skálán? Szerintem simán veheted magad elsőnek.
Vékony vagy
Legalább olyan rosszul hangzik, mint a „hosszú haj, rövid ész” szlogen, de nincs mit tenni: egy 2006-ban kijött (2200 felnőtt 5 éven át tartó vizsgálatán alapuló) kutatás korrelációt talált a nagyobb derékbőség és az alacsonyabb IQ-érték között, egy másik, hosszú távú vizsgálatban pedig azt találták, hogy azok a felnőttek, akiknek 11 éves korukban alacsonyabb volt az IQ-juk, negyvenes éveikre nagyobb eséllyel voltak elhízottak, mint a jobb eredményeket elérő kortársaik.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a két dolog együttes megjelenését sok más, akár demográfiai tényező is befolyásolhatta: az alacsonyabb IQ alacsonyabb iskolázottsághoz, majd rosszabb szociológiai státuszhoz vezethet, ami sokszor jár együtt az elhízást okozó egészségtelen táplálkozással is.
Macskát tartasz
Mielőtt felháborodnál: kutyásként sincs okod a szégyenkezésre. Egy 600 főt bevonó vizsgálatban a magukat kutyásnak mondó résztvevők sokkal nyitottabbak és közvetlenebbek voltak, mint a macskamániások! Viszont az is tény, hogy ugyanennek a tesztnek a kognitív képességeket mérő részén már a macskások teljesítettek jobban. Én személy szerint a jó fej, és az okos embereket is bírom, szóval ha rajtam múlik, ezen nem fogunk összeveszni.
Szoptatással tápláltak gyerekkorodban
Több más kutatás mellet egy 3000 brit és új-zélandi gyereket bevonó vizsgálat is arra utal, hogy a szoptatással táplált (tehát nemcsak hogy anyatejet fogyasztó, de mellből is etetett) gyerekek értelmi képességei jobbak voltak a nem így tápláltakéhoz képest.
A nevesített vizsgálatban akár 7 IQ-pont is lehetett az eltérés a két csoport egyes tagjai között, igaz, hogy a jobban teljesítő gyerekekben nemcsak a szoptatás, de egy, a zsíranyagcserében szerepet játszó génvariáció megléte is közös volt.
Használsz tudatmódosítókat
Ha onnan nézzük, hogy hány nagy formátumú emberről tudjuk, hogy keményen drogozott, tulajdonképpen adja magát az összefüggés, a tudomány azonban mégsem erre a megfigyelésre alapoz a kérdésben.
Egy 2012-es tanulmány kapcsolatot talált a gyerekkorban mért magasabb IQ és a felnőttkori droghasználat között. Azok a gyerekek, akiknek 11 éves korukban magasabb volt az intellektusuk, 31 évvel később nagyobb eséllyel használtak tudatmódosítókat, mint azok a társaik, akik gyengébben teljesítettek az IQ-teszten.
A Sir Arthur Conan Doyle által kreált lenyűgöző intellektusú Sherlock Holmes is használt alkalomszerűen kokaint, de azt a nevében is kikérjük magunknak, hogy függő lett volna.
Balkezes vagy
Bár a kétbalkezes jelzővel inkább a kicsit suta és ügyetlen embert illetjük, az elsődlegesként használt bal kéz a rugalmas gondolkodásra is utalhat.
Tanulmányok szerint a balkezes emberek hajlamosabbak a divergens és kevésbé sematikus gondolkodásra, ami az intelligencia egyik fontos tényezője. Egy 1995-ös vizsgálat szerint ezt az előnyt elsősorban a balkezes férfiak élvezik.
Ha balkezes vagy, talán már magadon is tapasztaltad, hogy tele vagy újszerű ötletekkel, és szívesen használsz egyedi módon bizonyos tárgyakat vagy fogalmakat.
Magas vagy
Kikérem magamnak, de a Princeton Egyetem munkatársai 2008-ban arról publikáltak, hogy a felnőttkorukra az átlagnál magasabb termetet elérők gyerekkorukban magasabb IQ-val rendelkeztek, mint az átlagos magasságú, vagy alacsonyabb társaik. Ráadásul ezt az IQ-előnyt jóval az iskoláskor kezdete előtt, már 3 éves koruk körül is produkálták.
Rendszeresen iszol
Mifelénk már a Kádár-korban is tudta mindenki, hogy az értelmiség előtt két út áll. Az egyik az alkoholizmus, a másik meg járhatatlan.
Na, mára már brit és amerikai résztvevőket vizsgálva is kisült, hogy azok, akiknek gyerekkorukban magasabb volt az intelligenciahányadosuk, felnőttkorukban nagyobb eséllyel fogyasztottak rendszeresen alkoholt, mit azok, akiknél nem volt magas ez az érték. Hogy a magukat alkohollal butító értelmiségiek IQ-ja hol találkozik majd a közepes képességű absztinensekével? Vélhetően a kocsmában.
Hamar megtanultál olvasni
2012-ben jött ki egy kutatási eredmény, melynek alapját egy csaknem kétezer egypetéjű ikerpárt bevonó vizsgálat képezte. A vizsgálat megállapította, hogy az ikerpároknak az a tagja, aki hamarabb tanult meg olvasni, jobb értelmi képességekkel bírt, mint a másik. Az így szerzett előny egyébként túlmutat a verbális képességeken, a korai olvasás nemcsak a humán, de a reál tárgyakban való eligazodást is segíti.
Sokat aggódsz
Egyre több kutatási eredmény lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a sokat aggodalmaskodó emberek intelligensebbek laza társaiknál. A jobb értelmi képességekkel rendelkezők ugyanis hajlamosabbak egy-egy helyzet mélyebb elemzésére, több kockázat figyelembevételére. Amit ma aggodalmaskodásnak gondolunk, az néhány tízezer éve a túlélést segítő evolúciós előny volt.
Vicces vagy
400 pszichológushallgató bevonásával érdekes kísérletet végeztek 2010-ben. IQ-juk meghatározása után arra kérték őket, hogy a The New York Timesból származó képregényeket lássanak el vicces feliratokkal. Azt, hogy ezek mennyire voltak mókásak, más kísérleti személyek segítségével határozták meg. A magasabb IQ-eredményt elérők poénjai jobban ültek a külsős hallgatóság körében.
Kíváncsi vagy
Tudtad, hogy nemcsak IQ-d és EQ-d, de CQ-d is van? Utóbbi a kíváncsisághányados angol megfelelőjének rövidítése. Arra utal, mennyire fontos a számodra, hogy több és több ismeretet szerezz, vagy egy-egy jelenséget több szempontból is átláss.
A magasabb IQ-val rendelkező embereket nagyobb tanulási kíváncsiság, vagyis CQ jellemez. Légy tehát büszke az eszedre, amikor azon kapod magad, hogy egy egyszerűnek induló probléma egyre több és több aspektusát göngyölíted fel, és mindig kíváncsi vagy a miértekre is.
Kupis vagy
Azt már biztos hallottad, vagy te magad hangoztatod, hogy „csak a buta ember rak mindig rendet, a zseni átlát a káoszon”, de az, hogy a kupi még fokozza is a kreativitást, talán nem csak nekem új. Egy, a Psychological Science-ben publikált kutatásban 48 résztvevőt kértek meg arra, hogy próbáljanak egy pingponglabdának újszerű felhasználási módokat kitalálni. Azok, aki rendezett környezetben voltak, kevesebb eredeti ötlettel álltak elő, mint azok, akik felfordulás közepette dolgoztak.
Nem sietted el az első szexet
Kutatások szerint a magasabb IQ-val rendelkező fiatalok később vesztik el a szüzességüket, mint azok, akinek alacsonyabb az intelligenciahányadosuk, sőt a Hermione-ék a csókolózást és a randizást sem sietik el. A pontos összefüggés feltárása még várat magára, egyes elméletek szerint a magasabb IQ-val rendelkezőknek alacsonyabb a szexuális késztetésük, míg mások szerint az eltérés oka, hogy ők jobban felmérik a korai szexuális kapcsolatban rejlő kockázatokat.
Éjszakai bagoly vagy
Kutatások igazolják, hogy az éjszakai baglyok között több a magas intellektusú ember, és ha a híres éjszakai baglyok listájára nézünk, tényleg találunk ott egy-két nagy koponyát. Azt mondják, hogy mivel az emberiség történelmének régi évszázadaiban a nappal együtt kelés és fekvés volt az általánosan elfogadott norma, azzal az ötlettel, hogy akár virrasztani is lehet, a magasabb intellektusú újítók állhattak elő.
Nem kell összetörnöd magad
Az okosoknak nem kell mindig megfeszülniük. Egy 2013-ban publikált, több évtizeden átívelő vizsgálat eredményeként született tanulmány szerint az IQ-ban mért akár minimális különbség is óriási versenyelőnyt jelenthet. Azok a gyerekek, akik az összehasonlító vizsgálatban 12-13 éves korukban akár csak 1-2 százalékkal magasabb IQ-eredményeket mutattak, felnőttkorukban akár háromszor-ötször nagyobb eséllyel szereztek tudományos fokozatot, publikáltak tudományos folyóiratban, vagy jelentettek meg szépirodalmi művet, vagyis értek el olyan eredményt, ami az átlagember számára emberfeletti erőfeszítés árán lenne csak megvalósítható.