A határán a magyar modell

Az FT cikke felidézi, hogy napok óta tüntetnek Magyarországon a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása ellen, amelyet már csak rabszolgatörvénynek hív mindenki, mivel a munkáltató számára több túlórát enged elrendelni, igaz csakis a munkavállaló beleegyezésével.

Magyarország, szomszédaihoz hasonlóan, komoly munkaerőhiánnyal küzd, miközben azon dolgozik, hogy meggyőzze a külföldi befektetőket, mint például a BMW-t, válasszák Magyarországot befektetésük helyszínéül.

Az FT cikke arra is emlékeztet, hogy az autóipar jelentős szeletét teszi ki a magyar gazdaságnak, 2017-ben az ipar teljesítményének 29%-át adta. 2013 óta a magyar gazdaság stabil növekedést produkál és az ország a teljes foglalkoztatás szintjére ért – értékeli a brit üzleti lap a legutóbbi gazdasági folyamatokat.

Ez a modell, amely a külföldi befektetők számára vonzó olcsó, jól képzett munkaerőt biztosít, nyomás alatt van, ahogy máshol is a régiós országokban. Azonban sokkal inkább akut a probléma Magyarországon, ahol Orbán Viktor kormánya minden erejével küzd a migráció ellen, miközben látványos kivándorlás zajlott le a magyarok részéről a nyugati uniós tagállamokba.

Ez Németországnak is fájni fog

Az Eurostat adatai szerint a Magyarországon működő ipari cégek 93%-a nyilatkozott úgy, hogy az idei negyedik negyedévben a munkaerőhiány akadályozza a működést. Ez a szám fokozatosan emelkedett és messze meghaladja a régió több országában tapasztalható szintet: Lengyelországban 51%, Szlovákiában 37%, míg Csehországban 46%.

Ennek a következményeit Németország is megérzi. A közép-európai régió ugyanis az eurózóna legnagyobb gazdaságának fontos feldolgozóipari központjává vált, azonban a térség mára súlyos munkaerőhiánnyal küzd.

Közép-Európa elmúlt 15 éves üzleti modellje, a német korona ékköve a saját határához ért. A munkaerőhiány csak egy példája ennek a modellnek a korlátaira, és mindegyik külföldi működőtőke-befektető kiszolgáltatott ennek, de főleg Németország

– fejtette ki Milan Nic, a német külkapcsolati tanács szervezet szakértője a lapnak. Szerinte más térségbeli országok és a legnagyobb multinacionális cégek is közelről figyelik a munkaerőhiány megoldásának szánt törvénymódosítás politikai következményeit. Azt is hozzátette, hogy a háttérben súlyos strukturális kérdések húzódnak.

Miről is szól ez valójában?

 

https://www.portfolio.hu/gazdasag/megfejtettek-valojaban-miert-valasztotta-a-kormany-a-rabszolgatorvenyt.3.308797.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link