Boldog szülinapot, DVTK!

Ma 109 éve

alakult a belügyminisztérium által is elismert egyesületté a DVTK. A többi történelem.

 

Borsodi

Játéknak indult. 

A XX. század elején Diósgyőrben is egyre többen ismerkedtek meg a labdarúgással, ezzel az akkoriban hazánkban még újdonságnak számító angol játékkal. Tódultak a fiatalok – pályák híján – a nagyobb füves területekre, ahol boldogan rúgták a labdát és egymás lábát, mikor hogy sikerült. A szülők pedig örömmel látták, hogy értelmes elfoglaltságot találtak gyerekeik.

Majd komolyra fordult.

1910. február 6-án a vasgyári munkásétteremben hetven fős tagság részvételével megtartott alakuló ülésen Vanger Vilmos tanító vezetésével létrejött a DVTK, amely jogilag is megfelelt minden szabálynak. A Kerekdomb alatti legelőn kialakított pályán (a későbbi Diósgyőri Kórház környékén) egyre rendszeresebbek lettek a mérkőzések, és egyre több nézője akadt a piros-fehér szerelésben játszó fiataloknak.

Tamás Gábor, a DVTK cégvezetője és Dr. Balogh Sándor, a DVTK marketing- és kommunikációs igazgatója koszorúzta meg a DVTK alapítójának, Vanger Vilmosnak a sírját

Jöttek a sikerek.

A gólszerzőt földöntúli boldogság tölti el, természetesen vele örülnek a csapattársak, és a szurkolók is. A DVTK ezt a közösségi élményt is jelenti: együtt vagyunk! 
Az első bajnoki évben, az 1912/1913-as idényben mindjárt megnyerte a Miskolci alosztályt a DVTK, és az Északi kerület döntőjében is csak egy góllal marad alul a kassaiakkal szemben.
(a bajnoki helyezések évről évre: http://dvtk.eu/hirek/a-dvtk-bajnoki-helyezesei/9558/)
Egy évtizeddel később két év alatt kétszer játszott vidéki döntőt a DVTK, majd a profizmus bevezetése után az amatőrök között is döntőig menetelt a gárda.
Az 1940-es debütálás óta már több mint ötven évet töltött az élvonalban a klub, az 1978/1979-es idényben megszerzett bronzérem jelenti az egyik, az 1977-ben és 1980-ban elhódított Magyar Népköztársasági Kupa a második, a 2014-ben elnyert Ligakupa a harmadik csúcspontot.

És a kudarcok.

Ha az egyik csapat győz, akkor a másik veszít, a sport nem csak a kudarcok kezelésére tanít meg, hanem a kitartásra is. Minden hétvége új reménnyel tölt el, minden gödörből van kiút. Bármilyen nehéznek tűnt sokszor a klub anyagi helyzete, mindig sikerült megtalálni a megoldást, minden kiesést feljutás követett, ennek köszönhető, hogy ma is élvonalbeli mérkőzéseken szurkolhatunk.

Szurkolók nélkül semmit nem ér a profi futball.

A kezdetek kezdetén saját kedvükre játszottak a DVTK labdarúgói, de gyorsan közönség gyűlt a pályák köré, és a nézők szórakoztatása lett a fő cél. A szurkolótábor pedig hálásnak bizonyult, a nagy érdeklődés miatt előbb új – a jelenlegi – helyére költözött a stadion, amit később bővíteni kellett. Ma pedig egy modern létesítmény várja a drukkereket.
De idegenben sem marad magára a csapat, már a hőskorban indultak szurkolóvonatok, és mindenki fel tud sorolni egy-két olyan utazást, ami élete végéig emlékezetes marad. Kupadöntő Veszprémben, osztályozó Szegeden, ünneplés a teli vendégszektorban az Üllői úton, kupadöntő a Puskás Ferenc stadionban, bármelyik külföldi kupamérkőzés, és a sor tetszőlegesen folytatható.

Ünnepeljük a múltat, bízzunk a jövőben!

Nagyszerű 109 év áll a hátunk mögött, és bízhatunk a jövőben is. A DVTK labdarúgó csapata immár nyolcadik éve folyamatosan az élvonalban szerepel, és idén is megvan minden esélye a tagság meghosszabbítására. A gazdasági háttér stabil, a DVTK mára regionális multisport klubbá nőtte ki magát. A labdarúgás mellett több, a rendszerváltást követően kényszerből önállósodó sikersportág is visszatalált a gyökerekhez, illetve újak is csatlakoztak a DVTK családhoz. Mert mindannyian tudjuk: együtt vagyunk, győzni fogunk!

Boldog születésnapot, DVTK!