1990 óta az újságíróállások 65 százaléka szűnt meg Amerikában, ami nagyobb csökkenés, mint ami például az acéliparban, vagy a halászatban történt. „Amerika 110 legnagyobb példányszámú nyomtatott lapjának több mint harmadánál volt leépítés 2017 januárja és 2018 áprilisa között, míg a 35 legnagyobb elérésű online lap negyedénél csökkent a dolgozók létszáma. És közben a maradók fizetése is egyre rosszabb: 2018-ban a diplomás újságírók átlagfizetése már alacsonyabb volt, mint a diplomások átlagkeresete Amerikában, holott korábban a helyzet fordított volt. Ez nyilvánvalóan a minőség romlását hozza magával, hiszen a legfelkészültebbek inkább máshová mennek dolgozni” – írtuk korábban az álhírek terjedéséről szóló cikkünkben.
Közben azért zajlanak ellentétes irányú folyamatok is. Az olyan nagyvadak, mint a New York Times vagy a Washington Post éppen kifejezetten jól teljesítenek – igaz, ebben nagy szerepe van annak is, hogy olvasótáborukat elképesztő mértékben felrázta Donald Trump elnökké választása, és azóta sem csillapodtak a kedélyek, meg annak is, hogy milliárdos tulajdonosok állnak mögöttük, de a két tényező egyike sem a hosszú távú növekedés biztosítéka. Az is igaz, hogy egyre többen hajlandóak előfizetni olyan lapokra, amiknek ingyenessége évtizedeken át megszokott volt, és vannak sikeres, szűkebb közönséget tudatosabban megcélzó oldalak a sporttémájú Ringertől a Hollandiából Amerika felé terjeszkedő, alapos híreket ígérő De Correspondentig. Rajtuk kívül pedig újhullámos podcastek és videócsatornák sora próbálja kihasználni, hogy egyre nagyobb közönség fordul el a mainstream médiától, és keres valami mást.