Lácacsékén a lakosságszámhoz
képest itt követték el tavaly a legtöbb bűncselekményt. Ezer főre itt 134 bűncselekmény jutna. A 326 lelket számláló faluban 2018 első felévében 44, úgynevezett kiemelt bűnesetet jegyeztek fel.
A Blikk ellátogatott a baljós hírű településre. Bandaháborúkat és drogkartelleket nem találtunk, viszont a polgármesteri hivatal környékén épp nyomokat rögzítettek a zsaruk. Valaki ellopta a közösségi ház ereszcsatornáját. Nem az egészet, csak épp pár métert, ameddig lábujjhegyen felért. A kár 10 ezer forint.
A nyomozók kikérdezték a szomszédokat, persze, senki nem látott semmit. Nem is botránkoztak meg a helyiek, itt ugyanis mindennaposak az ilyen kis esetek. A falubeliek sokszor sejtik is, ki vihette el ezt vagy azt, de többnyire feljelentést sem tesznek. Egy, a neve elhallgatását kérő nő házából az ismerősei emelték el a megtakarított pénzt, végül egy részét visszaadták, vagyis egymás között elrendezték a vitát.
– Sok a bűncselekmény – ismerte el Fedor László (51) polgármester, de rablás, erőszak soha nincs. Legfeljebb a havi segélyosztás utáni napokban csattan el egy-egy pofon az italbolt környékén. Leggyakoribb az elhagyott házak kifosztása és a tűzifalopás.
– Legutóbb mindenki kapott az önkormányzattól 30 ezer forint értékű fát. Valaki eladta 5 ezer forintért, majd szerezhetett valahonnan másikat, hogy valamivel azért be tudjon fűteni otthon – jegyezte meg a polgármester
Múlt pénteken a közért zárható tárolójából lopták ki a péksüteményt.
– A szállító sok faluban még a nyitás előtt érkezik a boltokhoz. Régen letehették az ajtó elé az árut, manapság viszont ez képtelenség. Ezért is csináltattunk egy konténert. A szállítónak kulcsa van hozzá, beteszi, bezárja. A múlt héten valakik felfeszítették a zárat, majd mindent elvittek – mondta az üzletvezető.
A rendőrök megtalálták a tolvajokat. A házkutatásnál a péksütemények nem, csak az egyik madárlátta torta fele került elő, azt visszaszolgáltatták a boltnak.
Leskó Tibortól (59) egyszer krumplit és kávét loptak betörők.
– Épp a kórházból jöttem haza, amikor láttam, hogy kipakolták a kamrát. Nem tettem feljelentést, nem ér annyit az egész – legyintett a férfi.
Kondor Jánosnénál (65) betörők még nem jártak, viszont a nagymamája síremlékéből valakik kiszedték a kis Jézust.
– Megfogták őket, de fiatalkorúak voltak, szoktam őket látni mostanában is – mondta az asszony.
Aki nem itt él, azt gondolná, mindenki elmenne innen, de nem. Kondorné itt élte le az életét, sosem érezte, hogy ne lenne biztonságban.
– Itt éjjel kettőkor is végigmehetek az utcán, nem bánt senki. Szeretem a falut, ez az otthonom – mondta.
Nem költözne Magdi néni sem.
– Én a törvényt betartom, de aki rossz szándékkal a házamba merészkedik, annak odacsapok, a kutyáim pedig szétszedik a gazfickót – jelentette ki a harcias asszony.
Aprófalvakra jellemző bűnöket követnek el
– A többszörösen hátrányos helyzetű, alacsonyan iskolázott, tartósan munka nélküli népesség jelentős része aprófalvakban él. Így nem csoda, hogy ezeken a településeken igen magas az úgynevezett megélhetési bűnözés. Ezek a bűncselekmények nagyobb eséllyel kerülnek napvilágra, továbbá rendszerint súlyosabb büntetéssel járnak, mint a magasabb társadalmi rétegekből kikerülő bűnözők törvénysértései – mondta Ladányi János szociológus.
Ez a társadalmi jelenség a rendszerváltás után jelent meg tömegesen, amikor sokan váltak munkanélkülivé és szegényedtek el a termelőszövetkezeti munkalehetőségek visszaszorulása és az ipari központokba bejáró munkások számának csökkenése miatt.
Végh János kriminálpszichológus szerint több magyarázata is van a falvak bűnözési statisztikáinak.
– A városokban a térfigyelő kamerák, a riasztók és a zsúfoltság miatt kockázatosabb bűncselekményt elkövetni. Vidéken inkább tesznek feljelentést a károsultak, több eset kerül a rendőrség tudomására – vélekedett a szakértő.