A legtöbb magyar nincs vele tisztában, hogy a fő alkotóelemeken kívül mi minden kerül még a boltokban kapható élelmiszerekbe. Az egyik, kifejezetten meglepő adalékanyagot a Peruban és Mexikóban őshonos nőstény pajzstetvekből, illetve azok váladékából nyerik ki. Mutatjuk, mit kell keresni a címkéken, és azt is, mi változik október 23-tól a szabályozásban.

Fazekas Sándor, korábbi földművelésügyi miniszter még 2018-ban beszélt, meglehetősen sarkosan arról, hogy a magyar ember nem eszik rovarokat, mert az idegen a kultúránktól. Az igazság azonban az, hogy adalékanyag formájában már rég fogyasztjuk őket. Az egyik ilyen anyag a kármin, amelyet gyakran nem tüntetnek fel névvel az élelmiszerek csomagolásán, hanem csak annyit írnak oda, hogy az összetevők között megtalálható az E-120. A másik széles körben elterjedt állati összetevő pedig a sellak, amit az E-904 kóddal jelölik a címkéken.

A kármint és a sellakot is a Peruban és Mexikóban őshonos nőstény pajzstetvekből, illetve azok gyantaszerű váladékából nyerik ki, előbbit az élelmiszerek színezésére, utóbbit pedig fényesítésére használják. Az anyagokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy jelenlegi tudásunk alapján fogyasztásuk semmilyen kockázattal nem jár. Mindkét anyag amúgy meglehetősen elterjedt, erről rengeteg hazai élelmiszer címkéje tanúskodik. Hogy ezt szemléltessük, betértünk egy hazai szupermarketbe, és rövid keresgélés után az alábbi termékeket találtuk.

Néhány pajzstetvet, illetve pajzstetűszármazékot tartalmazó élelmiszer:

Família Picador szelet (Gyártó: Pick Szeged Zrt.)
Falni Jó! Csípős Hot-Dog- (füst ízesítésű (Gyártó: Sága Foods Zrt.)
Pick sertés párizsi (Gyártó: Pick Szeged Zrt.)
Milka Pralinés – Strawberry & Milk Créme (Forgalmazó: Mondelez Hungária Kft.)
m&m’s (Frogalmazó: Mars Mo. Értékesítő Bt.)
Változás jön az anyagok megnevezésében
Tavaly jelent meg az Európai Bizottság 2018/1472/EU rendelete az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének a kosnil, kárminsav, kárminok (E120) tekintetében történő módosításáról.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavalyi közleménye szerint a 231/2012/EU bizottsági rendelet meghatározza az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit. A 2009. január 20. előtt az Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kockázatának újraértékelését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Office, EFSA) a 257/2008/EK rendelet alapján végzi.

A “kosnil, kárminsav, kárminok” (E120) számos élelmiszerben színezékként engedélyezett anyagok. A hatóság 2015. november 18-án kiadott tudományos szakvéleménye alapján a “kosnil, kárminsav, kárminok” tekintetében a jelenlegi adatok alapján nincs ok a megállapított megengedhető napi beviteli (Acceptable Daily Intake, ADI) érték újraértékelésére. Ugyanakkor a hatóság ajánlotta a jelenlegi “kosnil, kárminsav, kárminok” elnevezés felülvizsgálatát, hogy az pontosabban tükrözze az élelmiszer-adalékanyagként felhasznált anyagot, valamint ajánlotta a specifikációk aktualizálását a figyelembe nem vett anyagok százalékos aránya, a toxikus elemek felső határértékei és a fehérjeszerű vegyületek jelenléte tekintetében. Ezért helyénvaló módosítani az 1333/2008/EK rendelet II. és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletét. Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében az “E120 Kosnil, kárminsav, kárminok” anyagra történő valamennyi hivatkozás helyébe az “E 120 Kárminsav, kármin” elnevezést kell léptetni
– olvasható a NAK közleményében.

Pénzcentrum.hu