Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) éves jelentése szerint 2018-ban 634 700-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már
megfelel a 2015-ös menekülthullám előtti szintnek.
Sőt, ez már kicsivel kevesebb is, mint a 2014-es adat (641 ezer), és alig fele a 2015-ös és 2016-os tetőzés 1,4 és 1,3 milliós számainak. Azelőtt a magyar közvélemény még legfeljebb ritkásan elszórt rövidhírekből értesült róla, hogy jönnek menekültek Európába.
A jelentés szerint a csökkenő tendencia mellett egyre több menedékkérő érkezik legálisan az Európai Unióba. A tagállamok menekültügyi együttműködését segítő EU-s ügynökség adatai szerint
„2018-ban csaknem minden ötödik menedékkérő teljesen szabályosan és vízummentesen utazott be az EU-ba, hogy benyújtsa menedékjogi kérelmét”, ami nagyjából 115 ezer embert jelent.
A jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érkező menedékkérők száma egy év alatt csaknem harmadával nőtt, és meghaladja a Szíriából és Irakból érkezők összesített számát.
A két leginkább jellemző kibocsátó régió Latin-Amerika és a Nyugat-Balkán. A belpolitikai és gazdasági válság sújtotta Venezuelából például tavaly 22 200 menedékkérő érkezett – ami az egy évvel korábbinak a duplája -, Kolumbiából pedig több mint tízezer. A Nyugat-Balkánon a legnagyobb kibocsátók közé tartozik Albánia, az EU-tagjelölt és NATO-tag országból 21 900 menedékkérő érkezett tavaly.
Egy másik uniós ügynökség, a Frontex januárban arról tájékoztatott, hogy az illegális határátlépések száma tavaly 92 százalékkal alacsonyabb volt a migrációs válság csúcspontján, 2015-ben regisztrált több mint egymilliónál. (Reuters, Morgenpost, MTI)