Hosszú idő
után játszott újra
élvonalbeli bajnokit Polgár Kristóf. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan látta a Honvéd elleni mérkőzést és természetesen már szóba került a soron következő Újpest elleni találkozó is.
– Visszaolvastam az edzőtáborban született interjúnkat. Akkor arról beszélgettünk, hogy mennyire szeretnél már bemutatkozni. Most végre ez is megvan. Milyen érzés?
– Nagyon jó. Egy év, vagy már több is eltelt, mióta utoljára játszottam az NB I.-ben. Jó volt újra a pályán lenni, pláne egy ilyen meccsen. A szurkolók tényleg odatették magukat, ami különösen tetszett. Hálásak vagyunk nekik ezért. Most itt a következő kihívás, hiszen nem lesz könnyű bent maradni a kezdőben. Remélem most még sikerül, de ha nem, akkor is dolgozni kell ugyanúgy tovább.
– Hogy értékeled a saját teljesítményed?
– Kicsit úgy, mint a csapatét. Az első félidőben nem volt az igazi. Nem éreztem magam olyan jól a pályán, kicsit akadozott a játék. A második játékrészre javult az én teljesítményem is és a csapaté is. Az már rendben volt.
– Most Dejan Karan eltiltása miatt kaptál lehetőséget, viszont Dušan Brković játszott az ő posztján, te pedig a Dušanén.
– Igen. Az én fő posztom jobb hátvéd, tudok játszani középen is, de Brko (Dušan Brković – a szerk.) jobban érzi magát ott, mint én, ezért cseréltük ezt most meg.
– Várható volt, hogy pályára lépj, hiszen az edzőtáborban három mérkőzésen is játszottál a négyből. Adta magát, bár most Yannick Ndzoumou érkezésével bővültek Fernando Fernández lehetőségei.
– Ő is inkább középső védő, így többnyire Dejan konkurenciája, de mindannyiunkat lehet cserélgetni azon a három poszton. Bízom abban, hogy ha Dejan, vagy Brko eltiltás miatt esetleg nem játszhat, akkor én leszek a következő aki pályára lép, a közeljövőben pedig szeretném kiszorítani valamelyiküket a kezdőből. Ahogy említettem, nem ijedek meg a kihívásoktól és a versenyhelyzet is normális egy csapaton belül.
– A Honvéd góljára hogy emlékszel vissza? Nekem elsőre lesnek tűnt.
– Nem volt az. Visszanéztem. Én voltam, aki elindultam hátrafelé, mert vártam, hogy jön majd egy beívelés mögénk, úgyhogy nem volt les miattam sem és Serhii miatt sem.
– Az egyik kedvenc hétvégi szurkolói hozzászólásom lényege az volt, hogy ha legközelebb hátrányba kerül a csapat a kommenet író szurkolónk már nem fog izgulni, csak hátradől és megvárja amíg fordítunk. Honnan volt lelki erőtök megfordítani ezt a meccset is?
– Az a töretlen bizalom, ami Fernando Fernándezből árad felénk, átragad a csapatra is. Akkor is hisz bennünk, amikor kicsit rosszabbul megy, ezáltal mi is hiszünk magunkban. Most is a félidőben azt mondta, hogy nyugodjunk meg, csináljunk mindent ugyanúgy, ne kapkodjunk, járassuk a labdát. Ez látszódott a második félidőben. Sikerült átvennünk azt a mentalitást, amit ő képvisel.
– Nézzünk előre. Litauszki Róbert, az Újpest védője azt nyilatkozta, hogy bár a DVTK jó formában van, ne felejtsük el, hogy a Diósgyőr a kiesés ellen, míg az ÚFC a második helyért küzd, így csak a három pontot tartja elfogadhatónak. Te hogyan vélekedsz erről?
– Szerintem nem szabad ilyet kijelenteni, mert ebben a bajnokságban mindenki meg tud verni mindenkit. Kilenc pont van köztünk, 12 mérkőzés van hátra. Lehet, hogy – kis túlzással – lemegy pár forduló és fordítva lesz. Azzal a szándékkal utazunk Újpestre, hogy folytassuk a veretlenségi sorozatunkat. Bízom benne, hogy sokan elkísérnek majd minket, értük is fogunk küzdeni.