Sepsiszentgyörgyön született
Kövesi – lánykori nevén Lascu – apja, Ioan Lascu 1980-tól három évtizedig volt a Medgyesi Törvényszék főügyésze. A Szeben megyei városban végezte iskoláit, remekül kosárlabdázott, és 1989-ben a román korosztályos válogatottal Eb-ezüstérmet szerzett. Nyilvánvalóan az apja hatására 1991-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jogi tanszékére iratkozott, 1995-ben a Nagyszebeni Törvényszék ügyésze, majd sikeresen megpályázta a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészségnek (DIICOT) Szeben megyei vezetői tisztségét, innen vezetett az útja DNA-hoz.
A politikai karriert visszautasító Kövesi a magánéletét is feláldozza hivatásáért. „Nincs férjem, nincs gyermekem, aminek van előnye és hátránya” – nyilatkozta még tavaly, miközben a bulvármédia összeboronálta egyik testőrével. Tény, magánélete köré magas falat húzott az eltelt évek során, de annyit a kötelező átláthatóság miatt tudni róla, hogy a DNA-főügyészeként havi 4750 eurónak megfelelő fizetést kapott, rendelkezett 35 ezer euró megtakarítással, valamint egy kétszobás, jelzáloghitelre vásárolt bukaresti lakással.
Híd az ügyészek és az EU között
Tény, hogy Kövesi kipattintása a DNA éléről a parlamentben az RMDSZ által is támogatott PSD–ALDE egyik legjelentősebb mérföldköve a Bukarestben magyar–lengyel mintára épülő illiberális állam felé vezető úton. Ám a kivitelezés a mintaországokhoz képest sokkal rögösebb folyamatnak tűnik. És ugyan az Alkotmánybíróság már zsebben, a jelek szerint a DNA-t csupán mellékvágányra sikerült tolni azzal, hogy Kövesi távozása óta is csak ideiglenes főügyészek vezetik, mivel Iohannis elnök a jelöléseket rendre visszadobja.
A másik, még független DIICOT élére az államfő csak a héten írta alá az új főügyész, a PSD-ALDE javasolta Doru-Gabriel Stoica kinevezését. A hírhedt és az igazságszolgáltatási törvényeket saláta-csomagban módosító 7-es kormányrendelet ugyanis példátlan tiltakozáshullámot robbantott ki az ügyészek, törvényszéki bírák soraiban is. A héten több törvényszéken – Bukaresttől Kolozsváron át Jászvásárig – csupán négy órát hajlandók dolgozni, és váratlanul csatlakozott hozzájuk a DIICOT is, jelezve, Stoicával melléfogtak.
Így érthető, hogy Laura Codruta Kövesi miért tekintette az EP-bizottságok támogatását az otthoni kollégák érdemének is. Jelölése az Európai Ügyészség élére már önmagában szimbolikus, hiszen azt erősíti meg, Brüsszel szerint nincs szüksége az EU-nak újabb illiberális, a jogállami normákat megsértő tagállamra. Várhatóan a EP-frakciók zöme harcos, stressz alatt kiválóan teljesítő, és az EU-pénzek ellopásának rejtett csatornáit kiválóan ismerő embert akar az új intézmény élére, és Kövesi elfogadásával kemény pofont mérhetnek a PSD–ALDE-koalícióra amiért galádul fúrta a romániai jelöltet.
A médiának szívesen, de rezzenéstelen arccal nyilatkozó, DNA-főügyészként páncélozott autóban, testőrökkel közlekedő, és 60 százalékos népszerűségnek örvendő Kövesi amolyan híd szerepét töltheti be Brüsszel és az otthon dolgozó kollégái között, akiknek plusz erőt adhat a tisztsége.
Ehhez azonban még arra is szükség van, hogy megerősítsék a kinevezését. Az uniós tagállamok EU-nagykövetei ugyanis nem őt, hanem a francia Jean-Francois Bohmert támogatták múlt heti ülésükön. Az Európai Parlament hivatalosan március 7-én dönt arról, melyikük kinevezését támogatja, ezt pedig a tagállamoknak is jóvá kell hagynia.