Koloh Gábor demográfiai tanulmánya nem hallgatja el, hogy a trianoni békeszerződéssel az ország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét, amelyből az újonnan létrejött államok fennhatósága alá került közel 3,2 millió magyar nemzetiségű lakos is. Ugyanakkor rámutat, hogy a csonka Magyarország területének népességszáma 1910-től 1941-ig 7,6 millióról 9,3 millióra emelkedett. Koloh kitér arra is, hogy 1910-ben ezer férfira 1007 nő jutott, tíz évvel később pedig már 1062-re emelkedett az ezer férfira eső nők száma. A háborús veszteségek miatti eltolódás az 1930-as évekre visszaállt az európai szintre, ekkor 1045 nő jutott ezer férfira.
A tanulmányából kiderül az is, hogy az átlagéletkor növekedésével és a gyerekhalandóság csökkenésével a korábbi évtizedek tendenciáihoz képest a népesség jelentős része elöregedett: míg az 1910-es évek végére még a lakosság egyharmada volt 14 évesnél fiatalabb, a II. világháború első éveire már csak a negyede.
Koloh részletesen elemzi
Koloh Gábor demográfiai tanulmánya nem hallgatja el, hogy a trianoni békeszerződéssel az ország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét, amelyből az újonnan létrejött államok fennhatósága alá került közel 3,2 millió magyar nemzetiségű lakos is. Ugyanakkor rámutat, hogy a csonka Magyarország területének népességszáma 1910-től 1941-ig 7,6 millióról 9,3 millióra emelkedett. Koloh kitér arra is, hogy 1910-ben ezer férfira 1007 nő jutott, tíz évvel később pedig már 1062-re emelkedett az ezer férfira eső nők száma. A háborús veszteségek miatti eltolódás az 1930-as évekre visszaállt az európai szintre, ekkor 1045 nő jutott ezer férfira.
A tanulmányából kiderül az is, hogy az átlagéletkor növekedésével és a gyerekhalandóság csökkenésével a korábbi évtizedek tendenciáihoz képest a népesség jelentős része elöregedett: míg az 1910-es évek végére még a lakosság egyharmada volt 14 évesnél fiatalabb, a II. világháború első éveire már csak a negyede.
Koloh részletesen elemzi a demográfiai gyutacsként értelmezhető házasodási hajlandóság hullámzását is. A statisztikák szerint 1919 volt a házasodási csúcsév: a háború előtti utolsó békeévhez viszonyítva duplájára nőtt a házasságkötések száma, amelyek ötödét a budapesti anyakönyvekbe jegyezték be.
A Nagy Háborúval a nők munkába állása, munkavállalása is alapvetően megváltozott. A munkaerőhiány kényszere azt eredményezte, hogy olyan, korábban kizárólag férfiak uralta foglalkozásokban is megjelentek nők, mint amilyen a villamoskalauz, az utcaseprő, a szabó, a hivatalnok és a hentes. Sárai Szabó Katalin a korabeli sajtódiskurzusból is idézve elemzi a statisztikai adatokat, amelyekből kiderül, hogy a tanítónők cölibátusát megkövetelő társadalmi elvárás még a felvilágosultabb 1930-as években is azt eredményezte, hogy a női pedagógusoknak több mint a fele hajadon volt. De a kereskedelmben vagy az egészségügyben éppen a férjezett női munkaerő vált a legkeresettebbé azzal az indokkal, hogy a hajadonok kevésbé udvariasak és lelkiismeretesek. Sárai Szabó kitér az önálló jövedelemmel rendelkező nők házassági piacot is átalakító megnövekedett presztízsére is, amely elsősorban a középosztály viszonyait rendezte át.
ként értelmezhető házasodási hajlandóság hullámzását is. A statisztikák szerint 1919 volt a házasodási csúcsév: a háború előtti utolsó békeévhez viszonyítva duplájára nőtt a házasságkötések száma, amelyek ötödét a budapesti anyakönyvekbe jegyezték be.
A Nagy Háborúval a nők munkába állása, munkavállalása is alapvetően megváltozott. A munkaerőhiány kényszere azt eredményezte, hogy olyan, korábban kizárólag férfiak uralta foglalkozásokban is megjelentek nők, mint amilyen a villamoskalauz, az utcaseprő, a szabó, a hivatalnok és a hentes. Sárai Szabó Katalin a korabeli sajtódiskurzusból is idézve elemzi a statisztikai adatokat, amelyekből kiderül, hogy a tanítónők cölibátusát megkövetelő társadalmi elvárás még a felvilágosultabb 1930-as években is azt eredményezte, hogy a női pedagógusoknak több mint a fele hajadon volt. De a kereskedelmben vagy az egészségügyben éppen a férjezett női munkaerő vált a legkeresettebbé azzal az indokkal, hogy a hajadonok kevésbé udvariasak és lelkiismeretesek. Sárai Szabó kitér az önálló jövedelemmel rendelkező nők házassági piacot is átalakító megnövekedett presztízsére is, amely elsősorban a középosztály viszonyait rendezte át.