– Ez borzasztó
– jellemzi a helyzetet Olasz Józsefné, aki az utca elején lakik. – Tavaly a Máltai Szeretetszolgálat 10 konténer szemetet szedett össze, de már megint olyan itt minden, mint egy hulladéktelep. A vízelvezető csatorna eldugult, de a szennyvizet is ebbe öntik, érezni, milyen büdös.
Az utca végén lakó és hazafelé igyekvő Bacsi Tiborné is panaszkodik.
– Az út olyan rossz, hogy valamelyik nap a férjemmel mi tömtük be a kátyúkat törmelékkel. A patkányok miatt nem lehet nyitva hagyni az ajtót, az utcán pedig bedrogozott gyerekek sétálgatnak. A gyerekeim mind kimentek külföldre, de mi nem tudjuk egyszerre meglátogatni őket, mert a házunkat szétszedik, ha egy hétre itt hagyjuk. Miért nincs itt rendőr, miért nem jönnek gyakrabban a rendészek? Ha jönnek is, csak sétálnak, aztán elmennek – sorolja az asszony.
A Közép sor ugyanilyen lehangoló. Az egyik ház hátsó kertjében tábla figyelmezteti a hívatlan vendéget: „Vigyázz, áram!” Az elhagyott házakat félig vagy teljesen lebontották, helyüket pedig irdatlan mennyiségű szeméttel hordták tele.
Czeglédi Erzsébet úgy fogalmaz, lassan belebetegszik ebbe a helyzetbe.
– A mellettem lévő üres telek is csupa szemét, és engem akartak megbüntetni miatta. Tavaly kitakarított itt az önkormányzat, de aztán újratermelődik a szemét – vázolja a helyzetet Erzsébet.
Az Alsó sor első házát is félig elhordták. A két házzal feljebb lakó Jaczenkó Mihálytól tudjuk meg, hogy az egy vállalkozóé, aki irodának használta az ingatlant. Amikor azonban Pestre költözött, a házát ismeretlenek elkezdték széthordani. Az önkormányzat a tulajdonost büntette meg ezért, de ő azt mondta, nem fizeti ki a bírságot, mert az önkormányzatnak kellene arról gondoskodnia, hogy ilyesmi ne történjen meg.
– A drogos suhancok éjjel fél 2-ig ordibálnak, hangoskodnak, rám verik a redőnyt, de nem merek kijönni – mondja Mihály reménytelenül.
Csak jogszerűen
Mi a terve a miskolci önkormányzatnak a Tetemvárral, kérdeztük a városházi szóvivőt. Válaszában Szabó Máté a következőket írta:
„A Tetemváron jelenleg több olyan ingatlan is található, amelyek jogi helyzetük alapján bonthatók. A nyomortelep-felszámolás azonban csak a jogszabályok betartása mellett történhet. Senkit nem érhet jogsérelem, ahogy eddig sem történt ilyen. Ebből következően először a nyomortelepi ingatlanok jogi helyzetét kell rendezni. Ezt követően kezdődhetnek a kilakoltatások, bírósági döntés alapján. És csak ezután jöhet a bontás vagy az épület rehabilitációja. Az eljárások időtartama – rajtunk kívül álló okok miatt – hosszú, és figyelembe kell venni a kilakoltatási moratóriumok időszakait is.
A bontások, a törmelék és hulladék elszállítása, a terület rendezése jelentős költséggel járnak, ezért azokat csak ütemezetten végeztetheti a város. A hosszú távú cél az, hogy a nyomortelepek helyén egészen más életminőséget nyújtó városrészek alakuljanak ki.”
boon.hu