Steve Jobs 2007-ben
jelentette be az első iPhone megjelenését, ami nem csak a
mobiltelefonok piacát rendezte át gyökerestől, de vele együtt a mindennapi
életünket is.
12 évvel később már el sem tudnánk képzelni az életünket az okostelefonnnak
nevezett kütyük nélkül. Ezek a készülékek még telefon névre hallgatnak és
alkalmasak is hívásra, azonban sokkal közelebb állnak egy hordozható személyi
számítógéphez.
Tudásban és funkcionalitásban egyaránt felülmúlják „buta” elődjeiket.
Gyakorlatilag ezek a készülékek képesek elvégezni a legtöbb digitális feladatot
és egyetlen személyben mindenesként, asszisztensként funkcionálni az
életünkben.
Egy kütyü, ami teljesen hozzánk nőtt
Világméretű trendről van szó, amiből Magyarország sem marad ki. 2018-ban
végzett egy kutatást a Huawei, ahol a magyar felhasználókról is kiderült, hogy
mennyire függünk ezektől az apró tárgyaktól. A megkérdezettek 38%-a
óránként többször is ránéz a telefonjára és napi 3 órát legalább használjuk a
készüléket, extrém esetekben pedig akár napi 20 órát is velünk van.
Sokan ezzel kelnek, ezzel fekszenek: 81 % nyilatkozott úgy, hogy alvás közben is
kartávolságon belül tartja a telefonját. Az emberek egyharmada pedig a
mosdóba is magával viszi azt.
A mobiltelefonokkal kapcsolatos rajongás világszinten is érdekes dolgokat
produkálhat. Egy-egy új készülék megjelenését hatalmas érdeklődés övezi, a
rajongók képesek napokat sorban állni az új telefonért.
Hatalmas piaca van a mobilos alkalmazásoknak, de legalább ekkora lehetőség
rejlik a különböző kiegészítőkben is. A menő telefontokok például nem csak
megvédik, de személyre szabhatóbbá is teszik kedvenc kütyüinket.
Börtön vagy lehetőség?
Nem szabad azonban elnagyolnunk és figyelmen kívül hagynunk az
okostelefonokban rejlő veszélyeket. A mobiltelefon függőség egy komoly
problémát jelenthet, amivel könnyedén eltávolodhatunk a körülöttünk lévő
valós világtól.
Az emögött rejlő okok összetettek és bonyolultak. Azonban jelentős szempont,
hogy a telefonos értesítések és a közösségi média egyfajta instant jutalom
rendszert jelentenek. Ezt a következőképpen kell elképzelni. Minden
alkalommal, amikor ránézünk a telefonunkra, az olyan, mintha játszanánk a
félkarú rablón. Ha van valami érdekes sztori a hírfolyamon vagy kaptunk egy
számunkra kedves értesítést, akkor nyertünk. Ha éppen nincs semmi, akkor
majd újrapróbálkozunk. Azt pedig gondolom senkinek nem kell bemutatnom,
hogy a szerencsejátékok milyen erős függőséget okozhatnak.
Az érme másik oldala viszont, hogy az okostelefonok számos olyan előnnyel
rendelkeznek, amik könnyebbé teszik a mindennapjainkat és már el sem
tudnánk képzelni, hogy nélkülük éljünk. A napi több órás telefonhasználatot
indokolttá teszi, hogy sokan ezen a készüléket intézzük a munkákat, könyvet
olvasunk vagy éppen tanulunk rajta.
Mennyi időt töltsünk naponta a mobilunkkal?
Ez az a kérdés, amit mindenkinek magának kell megválaszolnia. Az ideális
óraszám nagyban függ a kortól, a munkánktól és attól is, hogy mennyit utazunk.
Kutatók és orvosok szerint a napi 2 óra képernyő előtt töltött idő lenne
egészséges, ez azonban ritkán tartható. Véleményem szerint a legfontosabb,
hogy figyeljünk oda magunkra és arra, hogy mennyire válunk rabjává a
telefonunknak.
Ha felelősségteljesen és okosan tudjuk azt használni, akkor napi 5-6 óra és
rendben lehet. Ha azonban a függőség jeleit vesszük észre magunkon, akkor
mindenképpen érdemes átgondolni a telefonhasználati szokásainkat.