Toronyóra lánccal
:
Az alábbi fénykép a szegedi Széchenyi téren készült. Ha elég jó a szeme, azt is meg tudja mondani, hogy pontosan hány órakor.
Nem gond, ha nem látja, csináltunk 5x-ös zoomolással is egy képet.
Így máris jobban kivehető, de szíve szerint nagyítaná az ember a fotót. És a Huawei P30 Pro szerint is – szóval íme egy kép 10x-esre kapcsolt (hibrid) zoommal.
Látja, hogy egy kicsit meg van kopva a számlap középső köre a hatos és hetes környékén? Így még mi sem láttuk. Bezzeg 25x-ös (digitális) nagyítás mellett.
De még itt sem kellett megállnunk, a kínai gyártó Párizsban leleplezett telefonja ugyanis végső soron 50x-es nagyításra képes. A kép láthatóan nem a legélesebb, de hangsúlyoznunk kell, hogy mindenféle állvány és kiegészítő nélkül csináltuk a felvételeket, hogy megmutassuk, mit lehet elérni a P30 Próval a leghétköznapibb körülmények között, amikor egyszerűen csak meglátunk valamit az utcán, és előkapjuk a mobilunkat.
Emlékeztetőül: ilyen messze álltunk a toronyórától.
Az eredménnyel már nem csak a Huawei mérnökei – és a kamerás modul fejlesztésében velük aktívan együttműködő német Leica szakemberei – békülnek ki, hanem alighanem a felhasználók zöme is. Merthogy becslések szerint 2018-ban már 1300 milliárdnál is több fénykép készült a világon – és ez az érték idén várhatóan úgy százmilliárddal nagyobb lesz –, egy feltűnően jó fényképezős modullal tehát már egy amúgy minden más téren közepszerű mobilt is el lehet adni. No, nem mintha a P30 Pro az lenne.
A Huawei aktuális csúcstelefonjának háza épphogy nagyobb lett a P20 Próénál, de mivel a magasságban 3 milliméterről, a szélességben 0,5 milliről, a vastagság tekintetében pedig 0,6 mm-ről beszélünk, emiatt aligha fog bárki is panaszt tenni a Legfelsőbb Bíróságon. Az, hogy 180 gramm helyett már 192 grammot nyom a készülék, már súlyosabb változás, de a mindennapos használat során ezt nagyjából annyira érezzük meg, mintha 18 deka helyett 19 deka párizsit vennénk.
A hízás mögött persze nagyon is értékes belsőségek állnak. A beszerelt képernyő 6,1 hüvelykes helyett 6,47 hüvelykes lett, a korábbinál valamivel elegánsabb, csepp formájú kameraszigettel. Ahova nemhogy sok szenzor, de még egy hangszóró sem fért el. Hívás közben a hang a képernyőn szűrődik át. A Huawei szerint ez biztonságosabb, mint a klasszikus (hangszórós) megoldás, mert így nehezebb lehallgatni (kihallgatni) a telefonhívásokat. Jó hír, hogy ez biztosan így is van, rossz hír, hogy ebben azért vagyunk ilyen biztosak, mert telefonálás közben a másik fél hangja olyan halk, hogy
picit is zajos környezetben nemhogy a mellettünk állók, hanem mi magunk sem nagyon hallunk belőle semmit.
Ilyen helyeken/esetekben vezetékes vagy bluetooth-os fülhallgató használatát javasoljuk, csak így hidalható át a probléma.
A káva nélküli előlaptól még mindig messze vagyunk, de a képernyő – Samsung-ihlette – oldalsó lekerekítése szokás szerint megteszi optikai tuning gyanánt, a P30 Pro OLED képernyője ki- és bekapcsolt állapotban is szép látványt nyújt.
Szintén gyarapítja a grammokat, hogy akkumulátorból 4000 mAh-es helyett 4200 mAh-es került a készülékbe. A Huawei évek óta nagyon odafigyel a több kutatás szerint is a felhasználók számára nagyon fontos üzemidő kérdésére. Így aztán, ha minden pluszgrammot az aksi nyakába varrhatnánk, akkor is megérte volna: a P30 Pro nem csak a tavaly tavaszi P20 Prónál, de még az őszi Mate 20 Prónál is picit tovább bírja egy töltéssel. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy
aki reggeltől estig le szeretné meríteni, az mindenképp vegyen ki egy nap szabadságot a produkcióhoz,
másképp aligha fog sikerülni. Normál használat mellett 1,5-2 nap van benne a mobilban, amellyel így akár egy áramforrásmentes hétvégének is neki lehet indulni. Ha viszont tölteni kell, akkor a Mate 20 Prótól örökölt 40W-os (nagyon) gyors töltő segít, ami fél óra alatt 70%-ig tölti a combos akkut.
Bár a processzorbéli különbség súly tekintetében már aligha mérhető, de fontos változás történt ezen a téren is. A nyolcmagos processzor Kirin 970 (4×2,4 GHz + 4×1,8 GHz) helyett Kirin 980 (2×2,6 GHz + 2×1,92 GHz + 4×1,8 GHz) került a készülékbe. A lapka 10 helyett immár 7 nanométeres csíkszélességgel készül. Döccenésre nem kell számítani, még az erőforrás-igényes alkalmazások – jellemzően játékok – is akadás nélkül futnak. Az pedig ebben a kategóriában természetes, hogy az – Android 9 fölé pakolt EMUI 9.1-es – felhasználói felületnek semmitől nem akad el egy pillanatra sem a szava.
Fókusz a kamerán
Végül jó eséllyel hozzájárul még a többletgrammokhoz az a kis szerkezet is, amit mindenki ismer, hiszen még a legolcsóbb fényképezőgépekben is így működik: ha ráközelítünk valamire, akkor a készüléktestből kitüremkedik a kameralencse. Ezt a mechanizmust egy bizonyos szintig el lehet rejteni a telefonban, de ha igazán komoly zoomolást akar elérni az ember, akkor bizony nem fog beleférni. Emlékezzünk rá, hogy alig öt éve hol tartott a piac: a Samsung a Galaxy K Zoom telefonjánál például így oldotta a dolgot.
Bár a dél-koreai modell a korabeli viszonyok között kifejezetten jól sikerült, mégsem vált tömegtermékké. Azt biztosan érzik a gyártók, hogy ennek a formátumnak ma még kevésbé van keresnivalója a csúcskategóriás mobilok között. A Leica mérnökeivel közösen ezért fejlesztettek egy periszkópos megoldást.
A hátlapon található 40 megapixeles optikai képstabilizátorral megtámogatott (rekeszérték: f/1.6) lencsét egy 20 megapixeles széles látószögű (f/2.2) és egy 8 megapixeles – szintén optikai képstabilizátorral megtámogatott – telefotós modul (f/3.4) egészíti ki. A P30 Pro szuperképessége ez utóbbiban rejlik, ami már szabad szemmel is gyanússá válhat, ha jobban megnézi az ember. A hátlapi, hármas kamerasziget legalsó egységénél ugyanis nem kör alakú, hanem négyzetes a kivágás. Ez azért van, mert itt valójában nem közvetlenül a kamera lencséjébe jut a fény, hanem egy prizmarendszerbe, az tükrözi a szenzor felé. Az a kitüremkedő mozgás, amit a fényképezőgépeknél megszoktunk, ezúttal is megtörténik, csakhogy nem a síkból kifelé mozdul el a mechanika, hanem 90 fokkal elfordítva, oldalra, a készülékház belsejében. A harmonizált végeredményről pedig a mesterséges intelligenciával megtámogatott szoftver gondoskodik.
A megoldás technikailag zseniális, és hát a segítségével készíthető fényképek is azok. Ez utóbbit már nem csak mi állítjuk, hanem fényképezőgépeket és a telefonok kameráit aprólékos tesztelésnek alávető DxOMark. A tesztlabor mobilos iparágban mérvadónak számító rangsora a Huawei párizsi bemutatója közben frissült. Jelen állás szerint a P30 Próval lehet a legjobb fényképeket készíteni, második helyen holtversenyben áll a Huawei Mate 20 Pro és P20 Pro, valamint a Samsung Galaxy S10+, a bronzérmes pedig a Xiaomi Mi 9.
Arról nem is beszélve, hogy a P30 Próval sötétben is olyan felvételeket lehet készíteni, amelyről több szakértő is úgy nyilatkozik, hogy ez már valamiféle varázslat. Az összehasonlító felvételek magukért beszélnek.
Hát, így fordulhat elő, hogy az első három helyezett VIP-körében a Huawei négy telefonnal is képviselteti magát. Ha ez a hab a tortán, akkor az már a cseresznye a habon, hogy valójában mind a három Huawei mobil a dobogó első két fokán áll.
Verdikt, esélyek, veszélyek
|
+: előnyére változott a dizájn, kiváló fényképminőség, mobilos fronton szokatlan zoomolási képesség, ügyes periszkópos kamerás megoldás, hosszú üzemidő. –: telefonálás közben halk a másik fél, sokaknak hiányozhat a notifikációs LED. |
„Légy mindig önmagad. Kivéve, ha lehetsz Huawei P30 Pro. Akkor legyél inkább Huawei P30 Pro.” Még ha ez a megállapítás nyilvánvalóan nem igaz minden egyes részletre és minden körülmények között, az emberek körében Batmannel használatos mondás – véleményünk szerint – a mobilok közében ma megállja a helyét a P30 Próra.
Nem stimmel például, hogy míg Batman ingyen dolgozik, a P30 Próért 8 GB RAM és 256 GB tárhely esetén 330 ezer forintot kell kifizetni. A legközvetlenebb konkurens Samsung Galaxy S10+ még 128 gigányi belső tárhellyel is 345 ezer forintba kerül. (Igazából mégsem tekinthetjük drágábbnak: aki háromszázezer forintnál többet költ egy telefonra, annak aligha számít ez a tizenötezer.) Az Apple aktuális csúcsmodelljéért, az iPhone XS Maxért 256 gigányi tárhely esetén már 500 ezer forintot kérnek.
Láttunk már hasonlóan batmanes helyzeteket. Ilyen mobilszuperhősöket tett le az asztalra a maga korában a Nokia, majd – miután a finnek elaludtak – az okostelefonokat újraértelmező Apple, majd – miután az amerikaiak elaludtak – a Samsung is. Kétség sem férhet hozzá, a történelem ismétli önmagát: a Jobs idejében egy (vagy inkább több) iparág összes szereplőjét maga mögé utasító Apple például láthatóan nem tanult a Nokia példájából, vagy legalábbis Jobs nélkül nem volt képes kikerülni a csapdát. Hogy a Samsung tanult-e a piacot magasan vezető Nokia és az innováció élén tündöklő Apple ellustulásából, azt egyelőre nem lehet 100 százalékos biztossággal kijelenteni. Legtöbben még mindig Samsungot választanak, ám miközben a dél-koreai gyártó eladásai egy év alatt 13,4 százalékkal estek, a Huawei mobilos értékesítései 32,9 százalékot tudtak erősödni. Mi ez, ha nem utolsó figyelmeztetés?
De a Samsungban rejlő potenciált azért még kár lenne leírni. A dél-koreai csapat még összekaphatja magát, például egy olyan Galaxy Note 10-zel, amelyre felkapják a fejüket a mindig a legérdekesebb technológiát kereső véleményvezér felhasználók. A piac minden szereplője – beleértve a Samsungot, a Huaweit, és a vásárlókat is – akkor járna jól, ha a szöuli gyártó nagyot villantana. Ez lenne a biztosíték arra, hogy egy jó darabig még kapunk érdekes új okostelefonokat, mert sem a Samsung, sem a Huawei nem engedhetné meg magának, hogy elaludjon. Ha már egyszer az Apple jobsi öröksége odaveszni látszik.