Írtam, amit
írtam. Ez itt, kérem, az én személyes Jézusom, egy dühös istentagadó kudarcos, mégis győztes Megváltója (és abba a meddő és unalmas vitába sem mennék bele, hogy létezett-e Jézus, vagy sem: nem tökmindegy?).
Az én Jézusom morális, lázadó, fésületlen és plebejus. Tud élni. Nem Pantokrátor, nem a Világ Bírája, de nem is belenyugvó, békés áldozat; nem unalmas, rendpárti zsinórmérték, és nem giccses, kifehérített ókori Coelho.
Mondom, az enyém – és semmivel sem kevésbé releváns, mint más, hasonló, vagy éppen szögesen (khmmm… elnézést…) ellentétes Jézusok.
Ezúton kívánok mindenkinek hasonló jókat.